Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Halász Mari


Gyűjtő: Szabó Éva
Gyűjtés ideje: 1973
Gyűjtés helye: Csíkszentgyörgy
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 235-237/151. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Táncos György, 68 éves



Szöveg

Halász Mari, mit gondoltál az este,
Miért üle gonoszság a szívedbe?
Nagy késsel ölted meg szüleidet,
Meg a legkedvesebb négy testvéredet.

Október hónap második napjára
Szomorú hír ráül Csíkbánkfalvára:
Halász Mari meggyilkolta szüleit,
A szerelem rontotta meg az eszit.

Halász Mari Oláh Istvánt szerette,
Tőle azt a szülei ellenezte.
Sírva mondta ezt a kedvesének:
- Szüleim ellenzik a szerelmünket.

Kedves Pistám, nem lehetünk egymásé,
Mert az éjjel bosszút teszek ezekért.
Megölöm szüleim s négy testvérem,
Gonosz tettem aztán másra kenem.

Halász Mari így beszél kedvesének:
- Kedves Pistám, immár most hazamegyek.
Azt nem tudom, mi történik reggelre,
Most már nagy gonoszság ül a szívemben.

Halász Mari panaszkodik anyjának:
- Édesanyám, ne adjanak halálnak.
Oláh István reménységem, csillagom,
Nála nélkül élni bizony nem tudok.

Mari lányom, mire is vetemedtél,
Ha te annak a Pistának esküdtél?
Mari lányom, nem adlak én hozzája,
Inkább halj meg, s úgy sem leszel a párja.

Sötét az éj, de csendes az éjszaka,
Szépen alszik ki-ki maga ágyában.
Szépen alszik apa, anya s négy testvér,
Ötödikben forrik már a piros vér.

Halász Mari, mikor aztat gondolta,
Hogy mindenki csendes álmát alussza.
Szépen felkelt, nagy kést vett a kezébe,
Beledöfte édesapja szívébe.

Édesapja meg sem bírt már mozdulni,
Fájdalmában ennyit tudott mondani:
- Jaj Istenem, a szívem el van vágva,
Piros vérem szétfolyik az ágyamban!

Halász Mari ezzel is már végeze,
Édesanyja felugrik nagy ijedve.
Halász Mari elragadja két karját,
A nagy késsel el is vágta a nyakát.

Halász Mari mikor ezt elvégezte,
Új gonoszság jutott ismét eszébe:
Négy testvére ott az alvó ágyában,
Nagy gonoszan azt is mind késre hányta.

De az Isten gonoszságát nem nézte,
Másnap délben már négy csendör kísérte.
Két kezére tették a nehéz vasat,
Nagy bűnéért a törvény büntetést ad.

Halász Mari lent a sötét börtönben,
Gondolkozik, s így sóhajt fel az égre:
- Jaj Istenem, mire vitt a szerelem?
Szüleimet s négy testvérem megöltem.



Megjegyzés

  Gyűjteményeinkben ritkán található, bizonyára ponyván terjedt újabbkori ballada. Bura László közlése szerint a Fodor Esztiről szóló ének Fertősalmáson (Ugocsa) megtörtént eseményről szól. Legtöbbször Fodor Eszti a szülőgyilkos, de énekelnek hasonló történetet Halász Mariról, Holl (Holni) Eszterről, Babos Eszterről, Dorog Eszterről, Kálmán Eszterről stb. is.
  Megtalálható: 1. Kallós Zoltán–Szabó T. Attila 1970. 480–180.; 2–4. Albert Ernő–Faragó József 1973. 326–329:238–240.; 5. Bura László 1978. 136:100.; Adatok: 6–17. Uo. 190:412–423.; 18. Sebestyén Dobó Klára 2001. 201:141.

(Albert Ernő 2004: 329.)