Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Halász Anna
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1975-10-27
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1979
Megjelenés helye:
Ráduly 1979: 112/ 59. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
Szöveg
Halász Annának a férje elment bé a vasgyárba, otthon csak az asszony maradt a két gyermekivel. Az ajtót elfelejtették bézárni.
Még csak alig virradt, megnyillott az ajtó,
S bélépett a házba egy utcai rabló.
– Ó, kegyetlen ember, ne ölj meg ingemet,
Két kicsi gyermekem tudjam felnevelni.
Az utcai rabló mégis megölte az asszonyt.
Gyenge piros vérit az ágyba kiontotta.
– Gyermekek s asszonyok, rollam tanuljatok,
Hogy az ajtókat nyitva ne hagyjátok.
Megjegyzés
Jellegzetesen ponyvaízű történet. Megtanulásának körülményei világosan utalnak erre.
Adatközlőnk 1947–1948-ban tanulta Segesváron. Akkor a Segesvár környéki Szászmagyaróson lakott, de minden héten ment a városba szőlőt, barackot árulni. „A piacon vót egy kódus, nem tudom, hova valósi vót, ő énekelte ezt az éneket. Harmonikálta s úgy énekelte. Meg is kérdeztem tölle, hogy bácsi, ez rég történt? Azt mondta, hogy két évvel történt azelőtt. Az éneknek meg volt a versezetje, az is benne vót, hogy Halász Annának hazajött az ura, s a feleségit a vérbe találja. Kezdte költögetni, arra mondta a felesége, hogy nem kelek fel, mer meg vagyok halva, s a rabló a véremet kiontotta.”
Ötvös Sára a dallamára már nem emlékezett: érdekes, hogy helyenként mégis hibátlan ritmikával reprodukálta egyik-másik sorát. Az ének különben igazi rémtörténet. Nem hat általánosabb érvényű példázat erejével, még túlságosan nyers ahhoz, hogy igazi balladának lehetne minősíteni. A megfogalmazott tanulság is jelentéktelen.
(Ráduly 1979: 143.)
Támogatók
Partnerek
