Fekete víz mellett
Csibi Istvánné Bajkó Rozália, 73 éves
Feket víz mellett veres torony látszik,
Ott látom a babám, más ölében játszik.
- Jó reggelt, jó reggelt, kedves édesanyám!
Hol van a leánya, szép Mariska mátkám?
- Kiment az erdőbe gyöngyvirágot szedni,
Bánatos fejére gyöngykoszorút kötni.
Kimegy hát a legény, kimegy az erdőbe,
Nem kapja a leányt, akkor visszajöve.
- Jó reggelt, jó reggelt, édes kedves anyám!
Hol van a leánya, szép Mariska mátkám?
- Fent van a szobában, fehér nyoszolyában,
Fent van a szobában, fehér nyoszolyában.
Felmegy hát a legény, felmegy a szobába,
Ott van Mariskája, alszik nyoszolyában.
Kőtögeti szépen, de csak nem ébredett,
Kőtögeti szépen, de csak nem ébredt fel.
Kést veszen a legény, kivesz a zsebéből,
Szúrta a szívébe, aztán az övébe.
Így lett vége tehát a nagy szerelemnek,
Így lett vége tehát a nagy szerelemnek.
Szívem a szíveddel egy sírban nyugodjék,
Vérem a véreddel egy patakba folyjék.
Külön típusba soroltuk e két balladaváltozatot. Már Vargyas Lajos is felfigyelt arra, hogy különösen Erdélyben kialakult olyan „töredék”, amely a vőlegény érkezésével kezdődik. Egyes változatokban nem fogalmazzák meg a lány halálának okát. Ennek ellenére ezek a változatok új típusba sorolhatók, hisz függetlenül az előző eseményektől, egységes történetté formálódtak.
Külön figyelmet érdemel az a motívum, amelyben ilyen sorok találhatók:
Tested a testemmel egy sírba nyugodjon,
Vérem a véreddel egy patakon folyjon,
Egy malmot mozgasson, s mind gyöngyöt hullasson!
Többen is bizonyították az ilyen és hasonló megfogalmazás keleti, dél-szibériai török-tatár hősénekekben régi meglétét. (Albert Ernő-Faragó József 1973. 38.).
Ebben a típusban található a háromszéki balladák között mintegy 8 változat (Albert Ernő-Faragó József 1973. 519:32–39.), majd egy kászonimpéri változat (Sebestyén Dobó Klára 2001. 135:85.)
Az előadási alkalmakról a ditrói Csibi Istvánné Bajkó Rozália azt közölte: „Kicsileányka koromban tanultam. Gyakran énekelték aratóban, vacsorákon, lakodalomban”.
(Albert Ernő 2004: 312.)