Fehér László
Tóth László, 13 éves
Fehér László lovat lopott,
Az ostora nagyot szólott
Rajta, rajta Gyönc városa,
Fehér László el van fogva!
Fehér Anna meghallotta,
Hogy a bátyja el van fogva.
– Fogd be kocsi hat lovadat,
Tegyél kincset, sok aranyat!
Tegyél kincset, sok aranyat,
Menjünk el Gyönc városába,
Menjünk el Gyönc városába,
Bátyám szabadulására.
– Jó estét, te börtöngazda,
Hoztam kincset, sok aranyat,
Hoztam kincset, sok aranyat,
Szabadítsd ki a bátyámat.
– Nem kell nékem sem a kincsed,
Sem vékával az aranyad,
Háljál vélem egy éjszaka,
Szabad lesz bátyád hajnalra.
Fehér Anna erre nem szól,
Végigsétál a folyosón,
Folyosóról folyosóra,
Fehér László ajtajára.
– Hallod-e te, kedves bátyám,
Mit mondott a börtöngazda?
Háljak véle egy éjszaka,
Szabad leszel már hajnalra.
– Ne hálj véle, a gyilkossal,
Az akasztani valóval,
Néked lányságodat veszi,
Nékem fejem levéteti.
Fehér Anna erre nem szól,
Végigsétál a folyosón,
Folyosóról folyosóra,
Börtöngazda ajtajára.
– Hallod-é te, börtöngazda,
Véled hálok az éjszaka,
Véled hálok az éjszaka,
Szabad lesz bátyám hajnalra.
Éjfél után három óra,
Mégsem alszik Fehér Anna.
– Hallod-é te, börtöngazda,
Lánczürgés van az udvarba.
– Kocsisom lovát itatja,
Csürög-csattog a szerszámja,
Csürög-csattog a szerszámja,
Aranyos a zabolája.
Fehér Anna erre nem szól,
Végigsétál a folyosón,
Folyosóról folyosóra,
Fehér László ajtajára.
– Hallod-e te, kedves bátyám,
Ébren vagy-é vagy meghaltál?
Felelik a többi rabok:
– Most vitték el a zsandárok.
Zöld erdőbe, sík mezőbe,
Akasztófa tetejére.
Zöld erdőbe, sík mezőre,
Akasztófa tetejére.
Nem átkozlak, nem szokásom,
A kenyered kővé váljon
A kenyered kővé váljon,
Mosdóvized vérré váljon.
17–23. A halálra ítélt húga
Elterjedését bizonyítja, hogy tizenöt kutatóponton huszonegy változatát jegyeztük fel, tizenötöt dallammal. A közölt hat változat hat, egymástól eltérő dallamvariáns. A balladának Nagykároly vidékén és a Kraszna menti falvakban nem akadtunk nyomára.
Az adatközlők többsége középkorú, sokan ismerik az idősebbek közül is, a fiatalabbak is szívesen megtanulják. A szövegek többsége teljes, ép, kevés a töredékes változat.
A 19. és 20-as változatokban a ballada befejezése a többitől eltérő: Fehér Annának fia születik, a tömlöctartó, akin fogott az átok, Anna bocsánatát kéri, de hiába.
A 18. sz. dallamot vö. a 20, 23, 24, 27, 60, 61. sz-val.
A 21. sz. dallamot vö. a 22. sz-val.
Vö.: Ortutay–Kríza, 63–65. sz.; Albert–Bura, 2. sz.; Albert–Faragó, 56–70. sz.; Zolcsák—Fejér, 57. sz.; Jagamas—Faragó, 221, 244, 274, 299. sz.; Ráduly, 18–19. sz.; Vargyas, 27/73. sz.
Megj. M. XXVI. évf. (1973) 4: 33.; SzH. V. évf. (1972), 30. sz.
Szövegváltozatok:
19. sz. 1. Nagyot cserdült – 2. Fogd be kocsis a hat lovadat – 3. Keressük fel a bátyánkat
20. sz. 1. A dallam második felére énekli. – 2. Elvitték még ma hajnalba.
21. sz. 1. Az utolsó két sor dallamára énekli.
(Bura 1978: 202–203.)