Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Farkas Julcsa
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1978
Gyűjtés helye:
Zabola
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 205/108. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Szabó Gergelyné Haralyi Erzsébet, 65 éves
Szöveg
Farkas Julcsa beléesett a dobba,
Jó emberek, álljon meg a masina,
Jó emberek, álljon meg a masina,
Kit szerettem, beléesett a dobba.
Farkas Julcsát feltették a kocsira,
Elvitték a zsidó orvos házába.
Zsidó orvos félrefordul, s ezt mondja:
- Ennek csak a jó Isten az orvosa.
Farkas Julcsát feltették a kocsira,
Elvitték az édesanyja házába.
- Nyisd ki, anyám gyászba borult kapudat,
Hogy vigyék be összeroncsolt lányodat.
Zabola temetőben van egy sír,
Arra jár egy szőke legény, mindig sír.
- Én Istenem, vedd magadhoz lelkemet,
Ha elvetted az első kedvesemet.
Megjegyzés
106–109. A cséplőgépbe esett legény/leány
Általánosan elterjedt új stílusú ballada. Több mint 130 változatát jegyezték le (Vargyas 1976. II: 777). A múlt század utolsó évtizedeiben keletkezett. Felső-Háromszéken csak a századunk elején terjedt el. Cigány énekeseim nem is ismerik. Háromszéken a megelőző gyűjtésekből sok változatát közölték (Albert–Faragó 1973, 275–287. sz.). Népszerűségét itt annak köszönheti, hogy a vidéken több hasonló szerencsétlenség történt. Pl. Kézdipolyánban 1926-ban Pál Lajos nevű fiatal legény esett bele a cséplőgép dobjába. Legtöbbször balladai hőse leány. Vidékünkön jóval ritkábbak a szerencsétlenül járt lányról szóló változatok. A Fekete-ügy vidéki falvakban is több helyen történt a balladai eseményhez hasonló szerencsétlenség, s ennek hatására a balladai történet a legtöbbször aktualizálódott. Az elterjedt és széles körben ismert szövegeket helyi szereplők nevéhez fűzték. A felső-háromszéki variánsok hőseinek neve alapján a balladacsoport helyi virágkorát a két világháború közötti időszakra tehetjük. A második világháború után született nemzedékek ismeretéből nagyrészt hiányzik.
(Pozsony 1984: 267–268.)
Támogatók
Partnerek
