Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Fábián István
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1859
Gyűjtés helye:
Zabola
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 182/84. sz.
Forrás:
Major Ferenc kéziratos füzetéből
Szöveg
Engem hívnak Fábián Istvánnak,
Megfelelek harminchat zsandárnak,
Megfelelek harminchat zsandárnak,
Melléje még fél ezred huszárnak.
Észak felől fújdogál a szellő,
Látom, jön a zsandár mindenfelől,
Magam vagyok, Istenem, egyedül,
Sürgök-forog a fegyverem körül.
Fekete főd termi a jó búzát,
Sűrű erdő neveli a betyárt.
Csaplárosné viseli a gondját,
Ő viseli a szép selyemruhát.
- Édesanyám, kérem kendet, kincsem,
Csináltasson selyemlajbit nékem.
Selyemlajbit sűrű apró gombra,
Az illik a betyárnak hátára.
Megjegyzés
84–85. A német szökött katonája
Elég ritka népballadatípus. Eddigi gyűjtőink 46 változatát jegyezték le (Vargyas 1976. II: 653). Kötetünkben két kéziratos változatot teszünk közzé. A nagyszalontai nótás betyárról szóló ballada szövegeit Major Ferenc kéziratos könyvéből másoltam ki, ennek címlapjára a következő megjegyzések voltak írva: „Ez a verses Könyv a Major Ferentzé. Ha eltaláll veszni a ki megkapja agya oda mert jováltságát kapja 1859 Dik évben 1 februáriusán irtam Itálijában vagy Tiszta magyarul Olaszországban lombárdnak az fővárosában Májlándban Major Ferenc.” A könyv hátulsó fedelére a következőket írta: „Vége 1859 junius 5 Dikén a pémontban a vérmezőn irtam én Major Ferentz Zabolán.” A kéziratos könyv Fejér Miklós nyugalmazott tanár birtokban van. Rendelkezésemre bocsátásáért ezúton mondok köszönetet neki.
A betyárballada főhősét 1849 után erőszakkal besorozták, majd a büntetőszázadból megszökött. A Fábián Pistáról szóló balladát legkorábban 1872-ben jegyezték le (Vargyas 1976. II: 653). A Major-féle kéziratból származó szövegek az alföldi változatokkal mutatnak szerves kapcsolatot, rokonságot (Vargyas 1976. II: 649–650). ilyen szövegszerkesztésben sem Zabolán, sem a környéken nem maradt fenn a ballada. Jellegzetes indító része más betyárballadákhoz is kapcsolódott. Mivel mindkét változat kéziratos könyvből származik, dallam nélkül szerepelnek a gyűjteményben.
(Pozsony 1984: 264.)
Támogatók
Partnerek
