Erdő, erdő, de magos vagy
Kocsis Károlyné, 63 éves
Erdő, erdő, de magos vagy,
Szülőföldem, de messze vagy.
Azt az erdőt levághatnám,
Szülőföldem megláthatnám.
Kimegyek a domb hátára,
A dombháti hegy aljára,
Ott láttam a sok tisztet írni,
Azok fognak elítélni.
Elítélnek három évre,
Három kerek esztendőre.
Haza írok jó anyámnak,
Küldjön ruhát rab fiának.
Meg is jött a civil ruha,
Sírhatsz már, édesanya.
Sírhatsz már, jajszóval is,
Egy fiad vót, s rab lett az is.
Erdő, erdő, kerek erdő,
S közepében rabtemető,
Körös-körül halálmadár,
Egyik sírról a másra száll.
74–78. Börtönben
Ezek az énekek az új stílus meg a betyárballadák hatását őrzik. Szövegeikben klasszikus és betyárballadák elemei keverednek. Nagyrészt a betyárvilág befejeződése után születtek, és újabb időkre vonatkoznak, habár egy-két elemük még visszautal az előző csoportokra. Szövegeik a kórházi énekek elemeivel is feltöltődtek. A rabénekeket legtöbbször együtt éneklik katonaénekekkel, keservesekkel, kórházi énekekkel a katonabúcsúztatókon vagy a különböző mulatságokon. A rabénekek egyre veszítenek népszerűségükből, és fokozatosan szorulnak ki, szinte a szemünk előtt, a vidék költészetéből.
(Pozsony 1984: 263.)