Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Elgyászolsz-é, babám?
Gyűjtő:
Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje:
1969
Gyűjtés helye:
Mákófalva
Közlő:
Kallós Zoltán
Közlés ideje:
1971
Megjelenés helye:
Kallós Zoltán 1971: 515-516/203. sz.
Szöveg
Kolozsvári csárda
Végig ki van tárva,
Abba mulat Rózsa Sándor
Kilenced magával.
Megöltek egy legényt
Hatszáz forintjáért,
Belédobták a Tiszába
Piros pej lováért.
Tisza nem szenvedte,
Partjára kitette,
Arra ment egy halászlegény,
Hálójába vette.
Hálójába vette,
Falujába vitte.
„Kié ez a barna legény,
Aki meg van ölve?”
Odament babája,
Költi, de nem hallja.
„Gyere, csárdás kisangyalom,
Menjünk el a bálba!”
„Nem kelhetek én fel,
Mert meg vagyok ölve,
Rózsa Sándor éles kése
A szívemet érte.”
„Csináltatsz-e, babám,
Diófa koporsót?”
„Csináltatok, kisangyalom,
Márványkű koporsót.”
„Elgyászolsz-e, babám,
Két vagy három hétig?”
„Elgyászollak, kisangyalom,
Három kerek évig.
Délelőtt fehérbe,
Délbe rózsaszínbe,
Délután meg, kisangyalom,
Gyászos feketébe.”
Megjegyzés
Az apja-anyja szavára süket, a szerelmese hangjára megszólaló halott története a magyarban széles körben ismeretes balladai tárgy és a halott legény faggatózása is állandósult balladai formula. Az itt közölt hat változat közül gyűjteményünkben akalotaszegi, mezőségi és gyimesi előfordulás alapján folklór-földrajzi szempontból a ballada eddig ismeretlen elterjedési pontjait rögzíthetjük. — Az V—VI. változatba betyárballadai elemek keveredtek bele.
Gragger 202—3. — Faragó—Jagamas 166—8. — Csanádi—Vargyas 513—4. — Ortutay-Kriza 763—4.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallóz Zoltán 1971: 641.)
Támogatók
Partnerek
