Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

V. Nem tipologizálható

Éjfél után kettőt ütött az óra

Gyűjtő: Albert Ernő

Gyűjtés ideje: 1971-04-11

Gyűjtés helye: Csíkdánfalva

Közlő: Albert Ernő

Közlés ideje: 2004

Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 200-201/114. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Both Ferencné Abos Anna, 39 éves

Szöveg

Éjfél után kettőt ütött az óra,
Kinn a dombon most is szól a furulya.
Furulyaszó elhallszik a határba,
Elhallszik a Szendre báró ablakba.

Nyitva van a Szendre báró ablaka,
A kisasszony maga nézett ki rajta.

Szépen legel a báróné juhnyája,
A kisasszony maga sétál utána.
Már távolról kiáltja a juhásznak:
- Jancsi szívem, terítsd le a subádat!

- Nem terítem ide le a subámat,
Zöld a határ, behajtják a juhnyájat.
- Jancsi szívem, mindazokra ne gondolj,
Jó az anyám, kiváltja ő, ha mondom.

Harmadnapra Szendre báró bújába
Kilovagol a szendrei határba.
Azt kérdi a legidősebb juhásztól,
Nem látta-e Szendre báró kisasszont?

- Nem láttam és, báró uram, ha mondom,
De egy juhász három napja odavan,
Három napja, hogy egy juhász odavan,
Biztoson a kisasszony is vele van.

Szendre báró hintót küld a lányáért,
Három pandúrt meg a juhászlegényért.
Elől hozzák a kisasszont hintóba,
Hátul meg a juhászlegént vasazva.

Még a búza ki sem hánta a fejét,
Már a madár mind megette a szemét.
- Jaj istenem, én Istenem, Istenem,
Látod, anyám, mire vitt a szerelem!

- Lányom, lányom, lányomnak sem mondalak,
Nemhogy téged egy juhászhoz adjalak.
- Én nem bánom, édesanyám, tagadj meg,
De a szívem a juhászért szakad meg.

Aj, de szépen kifaragták azt a fát,
Amelyikre juhászlegényt akasszák.
Fújja a szél fehér ingét, gagyáját,
A kisasszon sírassa a babáját.

Még az úton lefelé sem mehetek,
Mind azt mondják, fekete gyászt viselek,
Fekete gyász, fehér az én zsebkendőm,
Így gyászolom meg a juhász szeretőm.

Megjegyzés

Vargyas Lajos A bárókisasszony és a gulyás típuscímhez sorolva (II. 1976. 736.) 200 változata lelőhelyét rögzítette. Megállapítása, hogy bizonyára a XIX. század első felében keletkezett. Versszakai gyakran azonosak A bárókisasszony balladáéval.
Az újabb gyűjtemények között megemlíthetjük: 1–10. Albert Ernő-Faragó József 1973. 293–298:200–209.; Adatok: 11. Uo. 487:619.; 12. Bura László 1978. 122:87.; Adatok: 13–33. Uo. 186–187: 348–369.; 34–35. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 324:39.a.,b.; Adatok: 36–55. Uo. 39.j.; 56. Pozsony Ferenc 1984. 202:104.; Adatok: 57–59. Uo. 244:348–350.

(Albert Ernő 2004: 325.)