Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Egy asszonynak volt három leánya


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1973-08-16
Gyűjtés helye: Gyergyóditró
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 103-105/7. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Özv. Márton Ferencné Ádám Terézia, 61 éves



Dallam



Szöveg

Egy asszonynak vót három leánya,
Hármat férhez adta három országba.
A legkisebbiket bé Törökországba,
A legkisebbiket bé Törökországba

Csak hallja, nagygazda, s a szegényt nem szánja,
Csak hallja, nagygazda, s a szegényt nem szánja.
– Eredj, kocsis, eredj, fogd bé a lovakot,
Vitesd el asszonyod bé Törökországba.

Vitesd el asszonyod bé Törökországba
Legkisebb lányának látogatására.
El is indulának bé Törökországba,
Három hét teltyivel oda is jutának.

Az édesanyja felöltözött koldusi ruhába,
Oda sétált el, a lánya kapujába.
Szegény koldusasszony csak azt kiabálja,
Hogy: – Egy kis kenyeret s egy pohár vizet!

Meghallá a szolga, bément asszonyához:
– Asszonyom, asszonyom, nagyságos asszonyom,
Életem, halálom keziben ajálom,
Szegény koldusasszony csak azt kiabálja,

Hogy: – Egy kis kenyeret s egy pohár vizet,
Hogy: – Egy kis kenyeret s egy pohár vizet!
– Indulj, s takarodjál, mer sok dolgom vagyon,
Én nem érek reá: a szegénnek adjak.

Szegény koldusasszony mind azt kiabálja,
Hogy: – Egy kis kenyeret s egy pohár vizet!
Meghallá a szolga, bément asszonyához:
– Asszonyom, asszonyom, nagyságos asszonyom,

Életem, halálom keziben ajálom,
Szegény koldusasszony csak azt kiabálja…
– Indulj, s takarodjál, fogjátok meg az asszonyt,
Vessétek börtönbe, börtön fenekébe,

Hogy az én kapumon az ne kiabáljon.
Megfogták az asszonyt, a börtönbe vették.
Szegény koldusasszony csak azt kiabálja:
– Tartsd fel, anya, tartsd fel, tartsd fel leányodot,

Ontasd ki magadból a piros véredet,
Szípasd ki magadból az édes tejedet,
Mégis azt érdemled, hogy börtönbe tegyen,
Mégis azt érdemled, hogy börtönbe tegyen.

Meghallá a szolga, bément asszonyához:
– Asszonyom, asszonyom, nagyságos asszonyom,
Szegény koldusasszony csak ezt kiabálja:
– Tartsd fel, asszony, tardsd fel, tartsd fel leányodot,

Ontasd ki magadból a piros véredet,
Szípasd ki magadból az édes tejedet,
Mégis azt érdemled, hogy tömlecbe tegyen,
Mégis azt érdemled, hogy tömlecbe tegyen.

– Indulj, s takarodjál, nyitsd ki a vasajtót,
Nyitsd ki a vasajtót, hadd nézzek reája.
Kinyitá az ajtót, ráismert anyjára.
– Anyám, édesanyám, ezt mé nem tudatta,

Ezt mé nem tudatta, hogy maga kicsoda,
Jőjön bé a legbelső szobámba!
Jőjön bé a legbelső szobámba,
Első pohár boromot magának adom.

– Üsse meg a mennykő a belső szobádot,
Dőjtse fel pokolszél első pohár borod,
Ha te nem sajnáltad az édesanyádot,
Ha te nem sajnáltad az édesanyádot.



Megjegyzés

  Hosszú ideig alig néhány változatát ismerték. Korábban Az anyját fel nem ismerő leány típuscímen közölték (Ortutay Gyula-Kríza Ildikó 1976. 165:56.). Vargyas Lajos A gazdag asszony anyja (II. 248:22.) típuscímmel 12 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között 6 csíki  a következő helységekből: Csíkmadaras, Ditró, Gyimesfelsőlok–Ránapataka 3, Gyimesfelsőlok–Sántatelek.
  Az Édesanyám sok szép szava kötetben e típus újabb 13 változat adataival sikerült gyarapítanunk. (Albert Ernő 1989. 152–153.) Ebben a kötetben újabb két változatot közölhettünk, s így 27-re emelkedik a rögzített adatok száma.
  Az átfogó európai kutatást végző Vargyas Lajos e balladának mását sehol nem találta.
  Külön is ki kell térnünk az átok motívumára. Katona Imre 500 erdélyi ballada vizsgálatakor 321 szövegben talált rá különböző átkokra, ami 64,2 százalékot jelent. Bizonyára a gyűjtés mennyiségének gyarapodásával magyarázható, hogy a XIX. században gyűjtött balladák között kevesebben fordul elő az átok, mint a XX. századiakban. (Katona Imre 1982. 319.)

(Albert Ernő 2004: 304-305.)