Csergő Vilma
Ádám Joakimné, 98 éves
Csergő Vilma kiment az erdőbe,
Lefeküdt a zöld erdő szélébe.
Odamentem, kiáltottam néki:
- Kelj fel, Vilma, mert meglát valaki!
Csergő Vilma nem vette tréfára,
Beugrott a szegedi csárdába,
Parancsolá csaflárosnéjának:
Egy deci bort tőtsön a Vilmának!
Csergő Vilma borát meg se issza,
Kilenc csendör az ajtót kinyítsa.
Csendörkáplár elkiáltá magát:
- Ne, legények, megfogtuk a Vilmát!
Csergő Vilma, add meg már magadot,
Hadd tegyük rád a rövid vasakot!
Tegyük reá kezére, lábára,
Úgy kísérjük szegedi fogházba.
Csergő Vilmát hat csendér kíséri,
Szeretője az ablakon nézi.
- Ne nézd, babám, gyászos életemet,
Met miánad szenvedem ezeket!
Csergő Vilmát négy bíró vallassa,
Édesanyja az ajtón hallgassa.
- Valld ki, Vilma, minden tetteidet,
Hová tetted három gyermekedet?
- Egyet tettem diófa tövébe,
Másodikot Duna fenekére.
Harmadiknak én gyilkossa lettem,
Kiétt hóttig örökös rab lettem.
Csergő Vilma izeni anyjának,
Küldjön párnát egyetlen lányának,
De az anyja azt izente vissza:
- Legyen párnád a tömlec deszkája!
Csergő Vilma lilaszín ruhája
Megakadt a tömlec ajtajába.
- Arra kérem a csendör urakot,
Akajszák ki lilaszín ruhámot.
Ma is a népszerű balladák közé tartozik. Vargyas Lajos (II. 1976.262.) 266 változat lelőhelyét sorolta fel, amelyek között csíki: Csíkmenaság, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye.
1989-ben még kiegészítettük 72 újabb változattal. (Albert Ernő 1989. 162–164:26.j.) Az utóbbi időben megjelent változatok közül még megemlíthetjük: 1. Traian Mîrza-Ilona Szenik 1978. 447:551. 1978. 447:551.; 2–5. Móricz Zsigmond 1991. 32–34:13.a.,b.,c.,d.; 6. B. Kovács István 1994. 245:4.; 7–11. Zsók Béla 1995 89:53.; 188–190:147–149. 236:53.j.; 12–13. Albert Ernő 2000. 74–75:37–38.; 14–15. Sebestyén Dobó Klára 2001. 198–199:148. és 154.
Vargyas Lajos megállapítása, hogy a Szabó Vilmáról szóló ballada őse a moldvai–bukovinai Szabó Erzsi-ballada, amely a XIV. századból származik, és francia eredetű. A ma is ismert ballada a XIX. században keletkezhetett.
(Albert Ernő: 326.)
Dallama azonos a 122. számúéval.