Csergő Mariska

Ádám Joakimné Kurkó Juliánna, 98 éves

- Jó estét, jó estét, Csergő bíróné asszon!
Hol vagyon, hol vagyon szép Mariska mátkám?

- Fenn van a szobába, alszik az ágyába.
- Menjen bé, s kőtse fel, menjen bé, s kőtse fel!

Mariska, Mariska, szép Mariska mátkám,
Menjünk el a bálba, most menjünk a bálba!

  Felőtözött a Mariska, elment a bálba. Két szereteje vót a leánnak, s örökké struccoltak egymásra, osztán most azt akarták, valamelyik elnyerje. Akkor ott vót a zene, s mondta:

- Húzzad csak, húzzad csak Csergő bíró hangjára,
Hadd mulasson kedvére Csergő bíró leánya!

  Szerre táncoltatták. Akkor mondta:

- Iccikém, piccikém, engedjél pihenni,
Az én bliner cipőmből piros vérem öntsem ki!

- Nem lehet, nem lehet, nem lehet kimenni,
Csergő bíró lányát kell most mulattatni.

Húzza csak, húzza csak Csergő bíró hangjára,
Hadd mulasson kedvére Csergő bíró leánya!

- Engedj ki, kedvesem, engedj ki pihenni,
Az én bliner cipőmből piros vérem öntsem ki!

- Nem lehet kimenni, nem lehet pihenni,
Néked el kell veszni, néked el kell veszni!

Húzza csak, húzza csak Csergő bíró hangjára,
Hadd mulasson kedvére Csergő bíróné lánya!

Harangoznak hajnalra, harangoznak hajnalra,
Viszik csergő Mariskát, halva viszik haza.

Átkozott az  apa, átkozott az anya,
Aki a leányát elengedi a bálba,
Elengedi a bálba, s reggelig nem tud róla!

Harangoznak hajnalra, harangoznak hajnalra,
Csergő bíró leányát most viszik meghalva.

   Az élő, kedvelt népballadák közül tán ma is a legnépszerűbb. Vargyas Lajos 431 változat adatait sorolta fel (II. 1976. 277.), amelyek között csíkból a következő helységek szerepelnek: Csatószeg, Csíkjenőfalva, Csíkmenaság 2, Csíkrákos 2, Csíkszentsimon, Gyergyócsomafalva 2, Gyergyóditró, Gyergyótekerőpatak, Gyimesfelsőlok 2, Gyimesközéplok, Magyarcsügés, Szőpvíz-Kóstelek, összesen 16, amely szám igen csekélynek tekinthető, s csupán a gyűjtés hiányával magyarázható.
   Újabban 103 változat adatait írtuk le (Albert Ernő 1989. 159: 17–18.), amelyek között is található csíki 4 a következő helységekből: Gyergyóremete, Gyergyóalfalu, Csíkmadaras, Kászonjakabfalva. Ha még hozzáadjuk az e kötetben található három változatot, a csíkiak száma 23-ra emelkedik.
   A fentieket néhány újabb adattal is kiegészítjük:  1. Szegő Júlia 1988. 55:20.; 2–4. Móricz Zsigmond 1991. 26–28:4a.,b.,c.; 5. Seres András-Szabó Csaba 1991. 155:94.; 6. Pozsony Ferenc 1994. 66:17.; 7. B. Kovács István 1994. 247:5.; 8–9. Zsók Béla 1995. 29:8. és 50:22.; 10–12. Albert Ernő 2000. 52–56:18–20.; 13–14. Sebestyén Dobó Klára 2001. 57:29. és 105:60.
   Amennyiben a Vargyas-kötetben közölt 431 változathoz hozzáadjuk a 103-at, a mostani 3-at és a kiegészítés 14 adatát, akkor e balladának  559 változata adatait rögzítettük.
   Elterjedtségét néhány idézettel is bizonyíthatjuk. Kanyaró Ferenc írta 1906-ban: „újabban alakult Tollas Erzsit a múlt század második felében Erdélynek majdnem mindenik vidékén énekelték, s talán még ma is ez a legismertebb népballadánk”. Berze Nagy János szintén elterjedtségéről tájékoztat: „Baranyában minden magyar faluban énekelik, sok helyen olyan dallammal, hogy táncolnak is mellette. (1940). Csíkdánfalván és a felcsíki falvakban a vasárnapi táncokban szintén táncoltak dallamára az 1950–1960-as években, és minden faluban bőven ismerik. Faragó József azt írta: „Az Igazság című kolozsvári napilapban próbaként közzétett felhívásra mintegy 90 változat érkezett be”.
   Kríza Ildikó monografikus értékelését végezte el e balladának 251 változata felhasználásával. (1967)
   Vargyas Lajos európai elterjedtségét vizsgálva megállapította, hogy „francia eredetű”. Ismerik 119 változatát a francia, olasz, angol, német népköltészetben (II. 1976. 273–283.) Legutóbb Faragó József összegezte e ballada adatait. A 32. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.

(Albert Ernő 2004: 312-313.)