Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Cseng a mező
Gyűjtő:
ismeretlen
Gyűjtés ideje:
1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye:
Székelykeresztúr
Közlő:
Olosz Katalin
Megjelenés helye:
Kanyaró 2015: 449/268. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
ismeretlen
Szöveg
(Töredék)
Cseng a mező, zúg az erdő.
Vajjon ki zúgatja?
Talán bizon Rózsa Sándor
Táborát indítja.1
Megjegyzés
1. Vesd össze Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. I. 282. l. Úgy látszik, mintha a „szép” Perczel Móricz vált volna Rózsa Sándorrá az erdélyi részeken.
(Kanyaró 2015: 449.)
268. Cseng a mező (Székelykeresztúr)
Lelőhely: EA 2276: 229. lap, 170. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. Az eredeti lejegyzést nem találtuk meg.
Az erdélyi néphagyományban Rózsa Sándor alakja nem úgy maradt fenn, mint bravúros betyárcselekedetek végrehajtójáé. A nagy hírnévre szert tett „betyárfejedelmet” szabadságharcos múltja miatt tisztelték és tartották meg emlékezetükben az erdélyiek. (Lásd a Történeti énekek fejezetben a 166. sz. éneket és annak jegyzetét) Ennek az lett a következménye, hogy Rózsa Sándorról valódi népballada alig-alig maradt fenn az erdélyi szájhagyományban. Jól tükrözi ezt a helyzetet a Kanyaró -hagyaték is: az a néhány ballada, melyet Rózsa Sándor nevével jegyeztek le a kolozsvári diákok, tulajdonképpen csak alkalmi névcsere folytán szól Rózsa Sándorról (lásd a Lova lába megbotlott típusú balladákat e fejezetben). Az alföldi betyár emlékét, romantikus nimbuszát balladának semmiképpen, de még csak epikus éneknek is alig nevezhető epiko–lírai dalok őrizték meg – viszonylag nagy számban, de többnyire töredékesen. Ezeknek azonban, azon kívül, hogy Rózsa Sándor neve szerepel bennük, semmi közük sincs Rózsa Sándor alakjához vagy tetteihez. Pusztán az iránta táplált szimpátia kifejezői. Ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy újkori bűntények elkövetőjeként emlegetik Rózsa Sándort, vagy parodizálják a neki tulajdonított betyáros tett által. Ez utóbbiak a Rózsa Sándor-hagyomány teljes kiüresedéséről/széteséséről tanúskodnak, olyannyira, hogy akár egyetlen strófányi töredéken belül is ellentétes érzelmeket közvetítenek. Tekintettel arra, hogy 1896-os gyűjteményébe Kanyaró Ferenc felvette ezeket az epiko–lírai darabokat is, s a hagyatékban talált későbbi gyűjtések és másolataik is arról árulkodnak, hogy Kanyaró Ferenc külön számon tartotta, és külön csoportosította Rózsa Sándor „balladakörét”, felvettük mi is az összesítő gyűjteménybe ezeket az énekeket.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 755.)
Támogatók
Partnerek
