Butyka Imre

ismeretlen

1. Hallod, rózsám, Kalondába’ mi történt?
Butyka Imrét más pénzéér’ megölték.
Vérit vették, mint a fogolymadárnak,
Butyka Imre háromszéki zsandárnak.

2. Butyka Imre, te akkor mit gondoltál,
Mikor hazul utadra elindultál?
– Én egyebet akkor nem is gondoltam:
Bánatos út, amelyre én indultam.1

3. Korond közül hét órakor kiindult,
Nyolc órakor piros vére megcsordult.
Nem félt volna ő tizennyolc legénytől,
Minthogy három szász vagy oláh embertől.

4. Butyka János, nyisd kapudat, kapudat,
Halva hozzák szép fiadat, fiadat;
De nem ide a te kis szállásodra,
Hanem a nagy korondi kaszárnyába.

1. A második strófát így is lehet hallani:

Butyka János mit gondoltál,
Mikor hazul elindultál?
Én egyebet nem gondoltam:
Bánatos útra indultam.

(Kanyaró 2015: 557.)

362. Butyka Imre (Alsóbencéd)
Lelőhely: EA 2276: 140. lap, 89. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

362.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. Mikó Imre kézírása. – A
ritmushibák kijavítása érdekében Kanyarónak több helyen is be kellett avatkoznia.

1. Hallod rozsám Kalandába mi történt?
Butyka Imrét más pénzéért megölték.
Vérit vették, mint a fogoly madárnak,
Butyka Imre háromszéki zsandárnak.

2. Butyka Imre, ^{te akkor} mit gondoltál?
Mikor hazul ^utadra elindultál.
Én egyebet ^akkor nem ^is gondoltam,
Bánatos útra ^{út, amelyre én} indultam.

3. Korond közül hét órakor kiindult,
Nyolcz órakor piros vére megcsordult.
Nem félt volna ő tizennyolc legénytől,
Mint hogy három szász vagy oláh embertől.

4. Butyka János nyisd kapudat, nyisd kapudat,
Halva hozzák szép fi adat, szép fiadat,
De nem ide ^{a te kis} szállásodra, ^Hanem a ^nagy korondi kaszárnyába.

(Alsóbencéd, 1896.) Gyűjtő: Mikó Imre

362.2. A ballada második, 20. század eleji, „Biztonsági” másolata: Akkvár–MsU 2105: 376. lap. Ismeretlen kéz írása. A másolathoz kapcsolt magyarázatból derül ki egyértelműen, hogy 20. századi kommentár csatlakozik a balladának ehhez a másolatához: a gyilkosságról úgy beszél, hogy „valami 20 éve történt”. Ebből a másolatból hiányzik a második versszak, az utolsó strófát pedig rövid, nyolc szótagos sorúvá alakította Kanyaró.

Butyka Imre

1. Hallod rózsám, Kalondába mi történt?
Butyka Imrét más pénzéért megölték.
Vérit vették, mint a fogoly madárnak,
Butyka Imre háromszéki zsandárnak.

2. Korond közül két órakor kiindult,
Nyolc órakor piros vére megcsordult.
Nem félt volna ő tizennyolc legénytől,
nemhogy három szász vagy oláh embertől.

3. Butyka János nyisd kapudat,
Halva hozzák szép fiadat.
De nem ide szállásodra:
A korondi kaszárnyába.
(Alsóbencéd)

 Jegyzet a balladához: „Butyka Imrét valami 20 éve, mikor a pénzes postát kísérte, megölték a Korond fürdő melletti Kalonda hegyen. Nagy feltűnést keltett a székelyek közt a fegyveres csendőr nyomorult elveszése. Még ma is ritka helyen nem éneklik a reá költött balladákat. A fennebbihez hasonló balladát Harmath Lujza szerint kibédi Domokos Ferenc készítette, ki vásárokon 5–10 kr[ajcár]ért árulja »Verses nótáit«, köztük a csendőrről szólót is.*
 A kibédi változat eltérő része így hangzik:

Hét órakor még Korondon jól ivutt,
Nyolc órakor piros vére kicsordult.
Piros vére kicsordult a nagy hóba,
Maga pedig ráesett az utdombra.

Vele volt még a gyáva póstakocsis,
Ki fut hogyha él, talán még mostan is.
De ha Butyka tudta volna elején,
Meg nem ölte volna őt úgy tiz legény.

 Csak ennyi, ily homályos és befejezetlen a néppoéta műve. Lásd Aranyosvidék, 1897. 23. sz.”
 A *-gal jelölt ponttól tovább a jegyzet hátralévő része külön is megtalálható a Kanyaró hagyatékban, Kanyaró kézírásában: MUEKvGyLtára, 50. csomag.

362.3. A ballada nyomtatásban: OLOSZ Katalin 2010: 635/2. sz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 804–805.)