Alsóbencéd gyászba’ van
ismeretlen
1. Alsóbencéd gyászba’ van,
Mert egy kislány halva van.
Még vasárnap délután
Pirosba járt az utcán.
2. Édesanyja utána:
– Édes lányom, jer haza!
– Nem megyek én ma haza:
Piros vérbe fürdöm ma.
3. Este hazamentébe’
Éles kés a szívébe’.
– Édesanyám, sírhatsz már,
Sírom szélén járhatsz már…
4. – Ti leányok, sírjatok,
Legények gyászoljátok
Az én édes lányomot.1
1. Inkább csak a befejezésben tér el az előbbitől. Ravában (Udvarhely m.) is így éneklik, csakhogy ott éles vagy páros kés helyett piros kés a szívében.
(Kanyaró 2015: 541.)
340. Alsóbencéd gyászba’ van (Alsóbencéd)
Lelőhely: EA 2276: 102. lap, 62. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
340.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. Mikó Imre kézírása. – Kanyaró Ferenc változtatás nélkül másolta le a balladát, csupán a régies estve szót írta át köznyelvi estére.
340.2. Kanyaró Ferenc második másolata: AKKvár–MsU 2105: 106–107. A változtatás nélküli szöveget Kanyaró ezúttal kétsoros strófákra tagolta és jegyzetet fűzött a balladához: „Sepsikőröspatakon is énekelnek hasonlót a sorok ismétlésével. Úgy látszik, leginkább az öngyilkosokat éneklik meg e népies egyszerű formákban. || Etéden is énekelték ugyanezt ily változtatással:
Magyarország gyászba van
Még vasárnap délután
Cicét futott az utcán.”
A kéziratban a balladát megelőző lapon Kanyaró rövid feljegyzése olvasható a Magyarország gyászba van… kezdetű balladákról: „Nemcsak Szilvásfalun vagy Mátészalkán, ma már a Székelyföldön is gyászba borul néha »egész Magyarország «, mikor a gondatlan legénynek »páros kés« (értsd: tollkés, bicsak) merül szívébe. A székelyek a hangzatos balladaformában inkább csak a lányok szerencsétlenségét énekelik meg, míg a M. Népkölt. Gyűjtemény II. kt. 63. lapján legelőbb közölt alföldi ily balladában juhászról van szó.” (105. lap)
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 797–798.)