Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

Ádám és Éva éneke


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1859–1863
Gyűjtés helye: ismeretlen
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 167/17. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Ürmösi Kálmán daloskönyvéből



Szöveg

1. Halljatok újságot az életben,
Ádámról s Éváról az édenben.
Egykor megunván magát az Úr
Egy darab agyagból Ádámot gyúr.

2. Hogy Ádám is meg ne unná magát,
Azért gondolá ki az Úr Évát.
Azért is az Úr alkotmányból
Szerzé Évát görbe oldalából.

3. Ha[!] megálljatok, egy fa vagyon,
Melyből, ha esztek, ütlek agyon.
Az alma szépen piroslik a fán,
A nagy ösztön is győzött Éván.

4. Éva kígyó tanácsára egy párt lopa,
Nagy kívánsággal beleharapa.
Monda Ádámnak: kóstold te is,
Igazán édes még a leve is.

5. Azonban jő az Úr haragjában
Tűzseprűjével a paradicsomba.
Monda Ádámnak: hova levél,
A tiltott almából miért evél?

6. Ádám bűn után bokorba fut,
Éva is ijedtében melléje bút.
Ádám szepeg, Éva hallgatja,
Fügefalevéllel takargatja.



Megjegyzés

17. Ádám és Éva éneke (H. n.)
Lelőhely: AKKvár–MsU 1403: 62–62v/89. sz. Ürmösi Kálmán kézírása.
17.1. A ballada eredeti lejegyzése:

1. Haljatok ujságot az életben
Ádámrol s Évárol az édemben
Egykor meg unván magát az Úr
Egy darab agyagbol ádámot gyur

2. Hogy ádám is meg ne unná magát
Azért gondolá ki az ur évát
Azért is az Ur alkotmánybol
Szerzé évát görbe oldalábol

3. Ha[sic!] meg álljatok egy fa vagyon
Melyből ha esztek űtlek agyon
Az alma szépen piroslik a fán
A nagy ösztön is gyözött éván

4. Éva kigyo tanácsára egy párt lop a
Nagy kivánsággal bele harapa
Monda Ádámnak kostold teis
Igazán édes még a leve is

5. Azomban jö az ur haragjában
Tüz seprüjével a paradicsomba
Monda Ádámnak hova levél
A tiltott Almábol miért evél

6. Ádám bűn után bokorba fut
Éva is ijedtébenn melléje but
Ádám szepeg éva halgatja
Füge fa levéllel takargatja.

H. n. 1859–1863. Ürmösi Kálmán daloskönyvéből.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 612.)