A lázári temetőbe
Kerekes Józsefné Labanc Jolán, 38 éves
A lázári temetőbe,
Három árva sétál benne.
Azért sétálnak azok ott,
Mer édesanyjuk nyugszik ott.
– Kelj fel, édes jó anyánk,
Nincs ki gondot viseljen ránk!
– Felkelnék, jaj, de nem tudok,
Mert nagyon mélyre ástatok.
– Kelj fel, édes jó anyánk,
Nincs ki gondot viseljen ránk!
Levágták göndör hajunkat,
Elvették boldogságunkat.
– Lesz nektek mostohátok,
Ki gondot visel majd rátok,
Hajatokat megfésüli,
Arcotokat vérré veri.
Süti-főzi a vacsorát,
Bévezeté az ő lányát,
Bévezeté az ő lányát,
Kiküldé a három árvát.
– Gyertek testvérek a konyhába,
Boruljunk egymás vállára,
Sirassuk meg jó anyánkat,
A felnevelő dajkánkat!
Hidegen fúj az őszi szél,
Sárgulva hull a falevél,
Nincs hova hajtsuk fejünket,
– Gyere anyám, vigasztalj meg!
Körül van Lázár kerítve,
Hogy megyünk majd ki belőle,
Fel van paripánk nyergelve,
Majd kiviszen az belőle.
24 – 31. A három árva
Tizenhárom kutatópont tizenhat változatát jegyeztük fel. A 25. számú változatot, azért vettük be a kötetbe, mert töredékes szövege érdekes módon kontaminálódott az ismert cigánydallal.
A három árva balladáját főként középkorú énekesektől hallottuk, idősebbek is ismerik. A fiatalok nem éneklik.
A 24. sz. dallamot vö.: 18, 20, 23, 27, 60, 61. sz-val.
A 28. sz. balladát a 26. sz. dallam változatára éneklik.
Vö.: Ortutay – Kriza, 108–110. sz.; Albert – Faragó, 19–21 sz.; Jagamas – Faragó, 77, 123, 154, 233, 248. sz.; Ráduly, 34–39. sz.; Vargyas 6/16. sz.
Megj. Albert – Bura, 3. sz.; SzH. IV. évf. (1971), 235. sz.
Megj. Albert–Bura, 3. sz.; SzH. IV. évf. (1971), 235. sz.
Dallamváltozatok:
24. sz. 1. A dallam második felére ismétli.
27. sz. 1. A dallam második felére énekli.
(Bura 1978: 203–204.)