Várasfenesi Tájház

Bejelentkezés alapján.

Fenes (Finiş) Belényestől (Beiuş) mindössze három kilométerre fekvő Béli-hegység lábánál fekszik a Fekete-Körös bal partján. A falu története szorosan összefügg a fenesi vár, vagy Bélavár történetével, innen a falu elnevezése is: Várasfenes. A tájház épületét 2009 őszén vásárolta meg a Vura család és kemény munka árán 2010. május 30-án nyitotta meg a nagyközönség számára.

A ház és a telek a Benedek (kuruc) család tulajdona volt, és már az 1870. évi Györffy-féle telekönyvi térképen az eredeti helyén, valamint jelenlegi méreteiben megtalálható. A háznak a szakszerű megnevezése „módos paraszt ház”. A Benedek család az 1870-es években egyike volt a falu legmódosabb családjainak, és rangjukhoz igazodva épült a lakóházuk is. A ház merőlegesen áll az utcára, az elejét virágos kert díszíti, hátul pedig párhuzamosan a csűr határolja.

Jellegzetes erdélyi sajátosságként az utca, a ház, a csűr és a szomszéd ház négy oldalról zárja be az udvart. A csűrön kívül veteményes kert, valamint gyümölcsös kert található. Ritkaságszámba megy az utca felőli részén található fából épített disznóól, mely mára már egyedülálló az egész faluban.

A ház három különálló szobából áll, oldalt nagy méretű tornác szegélyezi. Az ajtón belépve a pitvarba (konyhába) érünk, ahol egy felújított búbos kemence, valamint konyhai eszközök találhatók.

A pitvarból jobbra az utca felől helyezkedik el a tiszta szoba, mely a ház dísze lehetett valamikor. Ennek megfelelően van berendezve a Fekete-Körös völgyére jellemző párhuzamos beosztással. A szobában a bútorok egymással szemben vannak állnak. Megtalálható itt a felvetett ágy, sifon (ruhás szekrény), valamint a kaszli (kihúzható fiókú szekrény) középen az asztal székekkel, valamint a tükör a falon, körben a falon tányérok, valamint szentképek. Itt kapott helyet a bölcső is.

A pitvarból balra nyílik a kamra, vagyis a lakószoba. Itt található a ma is működőképes szövőszék. A faluban régen minden házban volt szövőszék, az asszonyok ezen szőtték a pokrócot, amit aztán a döngölt föld letakarására használtak a szobákban.

Köszönhetően a jól megőrzött családi ruháknak, a tájházban bőségesen tudtunk kiállítani a Fekete-Körös völgyi népviselet emlékeiből. Megtalálható itt a fenesi, tárkányi, kisnyégerfalvi, valamint belényessonkolyosi népviselet, a többségük családi örökség.

2012-ben adtuk át a tájház telkének hátsó traktusában a gyönyörű közösségi épületet, amely a „Györffy István Táj és Népismereti Otthon” nevet viseli. Ebben az épületben tartjuk rendszeresen a különböző programokat, a havonta sorra kerülő Vasárnapi Iskola szórványfoglalkozásait. Az épület szomszéd faluk néptánc és népzenei csoportjai fellépéseinek, nótaesteknek a helyszíne, valamint különböző népszokások bemutatására is szolgál.

 Vura Ferenc – Vura Hajnalka