Néprajzi múzeumok tára


Intézmények
a   b   c   e   g   h   i   j   k   l   m   n   p   s   t   v   z  

Év
1952   1957   1967   1970   1971   1972   1973   1975   1979   1980   1991   1993   1994   1995   1997   1998   1999   2001   2002   2003   2004   2006   2007   2008   2009   2010   2011   2012   2016   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   e   f   g   i   j   k   l   m   p   s   t   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   s   v  

Várasfenesi Tájház


Alapítás éve: 2010
Alapító neve: Vura Ferenc, Vura Hajnalka
Tulajdonos neve: Vura Ferenc, Vura Hajnalka
Nyitva tartás:

Bejelentkezés alapján.



KONTAKT

Cím: Várasfenes, 111. sz.
Telefon/fax: +40 359 809 918, +40 740 150 763
Email: Vura hajnalka: vura_hajnalka@yahoo.com


Leírás

Fenes (Finiş) Belényestől (Beiuş) mindössze három kilométerre fekvő Béli-hegység lábánál fekszik a Fekete-Körös bal partján. A falu története szorosan összefügg a fenesi vár, vagy Bélavár történetével, innen a falu elnevezése is: Várasfenes. A tájház épületét 2009 őszén vásárolta meg a Vura család és kemény munka árán 2010. május 30-án nyitotta meg a nagyközönség számára.

A ház és a telek a Benedek (kuruc) család tulajdona volt, és már az 1870. évi Györffy-féle telekönyvi térképen az eredeti helyén, valamint jelenlegi méreteiben megtalálható. A háznak a szakszerű megnevezése „módos paraszt ház”. A Benedek család az 1870-es években egyike volt a falu legmódosabb családjainak, és rangjukhoz igazodva épült a lakóházuk is. A ház merőlegesen áll az utcára, az elejét virágos kert díszíti, hátul pedig párhuzamosan a csűr határolja.

Jellegzetes erdélyi sajátosságként az utca, a ház, a csűr és a szomszéd ház négy oldalról zárja be az udvart. A csűrön kívül veteményes kert, valamint gyümölcsös kert található. Ritkaságszámba megy az utca felőli részén található fából épített disznóól, mely mára már egyedülálló az egész faluban.

A ház három különálló szobából áll, oldalt nagy méretű tornác szegélyezi. Az ajtón belépve a pitvarba (konyhába) érünk, ahol egy felújított búbos kemence, valamint konyhai eszközök találhatók.

A pitvarból jobbra az utca felől helyezkedik el a tiszta szoba, mely a ház dísze lehetett valamikor. Ennek megfelelően van berendezve a Fekete-Körös völgyére jellemző párhuzamos beosztással. A szobában a bútorok egymással szemben vannak állnak. Megtalálható itt a felvetett ágy, sifon (ruhás szekrény), valamint a kaszli (kihúzható fiókú szekrény) középen az asztal székekkel, valamint a tükör a falon, körben a falon tányérok, valamint szentképek. Itt kapott helyet a bölcső is.

A pitvarból balra nyílik a kamra, vagyis a lakószoba. Itt található a ma is működőképes szövőszék. A faluban régen minden házban volt szövőszék, az asszonyok ezen szőtték a pokrócot, amit aztán a döngölt föld letakarására használtak a szobákban.

Köszönhetően a jól megőrzött családi ruháknak, a tájházban bőségesen tudtunk kiállítani a Fekete-Körös völgyi népviselet emlékeiből. Megtalálható itt a fenesi, tárkányi, kisnyégerfalvi, valamint belényessonkolyosi népviselet, a többségük családi örökség.

2012-ben adtuk át a tájház telkének hátsó traktusában a gyönyörű közösségi épületet, amely a „Györffy István Táj és Népismereti Otthon” nevet viseli. Ebben az épületben tartjuk rendszeresen a különböző programokat, a havonta sorra kerülő Vasárnapi Iskola szórványfoglalkozásait. Az épület szomszéd faluk néptánc és népzenei csoportjai fellépéseinek, nótaesteknek a helyszíne, valamint különböző népszokások bemutatására is szolgál.

 Vura Ferenc – Vura Hajnalka



Adatgyűjtés éve: 2013
Irodalom: Bereczki I. szerk. 2013: 100–103.
Utolsó frissités: 2014-04-02 23:10:22