Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Ballada Fejér Annárol és Lászloról


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1863 után
Gyűjtés helye: Udvarhelyszék
Közlő: Kriza János
Közlés ideje: 2013
Megjelenés helye: Kriza János 2013: 125-127/17. sz.

Szöveg

Fejér Lászlo lovat lopot
A fekete halom alatt
Fogjátok meg a nagy Tolvajt
Tegyétekbé a tőmleczbe.
Annakis a méységiben.

Fejér Anna meg hallotta
Hogy a Bátya fogva vagyon
Fejér Anna meg indula
Palotárol a rostélyra
Réá talál Hadnagy urra.

Jonapot Hadnagy Uram!
Isten hozott Fejér Anna!
Azért jöttem Hadnagy urhoz
Hogy ha Bátyámot kiadná?
Az Istenis meg áldaná.

Ki is adom a Bátyadot
Ha egy éjjet velled hálok?
Nem szol arra Fejér Anna
Meg indula Palotárol folyosorra
Reá talála Bátyára. –

Jonapot édes Bátyám!
Isten hozott édes hugom!
Én bé járék Hadnagy urhoz
Hogy ha kijedet kiadná?
Az Istenis meg á’daná. ||

Azt mondotta ki is adja
Ha egy éjjel velle halok
Ne hály azzal a hunczfuttal
Azzal az akasztani valoval
Szüzessegedet elveszi
Bátyádnak fejit véteti. –

Nem szol arra Fejér Anna
Leborula nyoszoljára
Oda menyen Hadnagy Uram
Aluszollé Fejér Anna?

Nem alhatom nem nyughatom
Mert sok láncz zörgéseket hallok
Csak alugyál, csak nyugodjál
A szolgáim fáért voltak
Azok lánczal dolgozodnak. –

Nem szol arra Fejér Anna
Leborula nyoszoljára
Oda mene Hadnagy uram
Aluszolé Fejér Anna?

Nem alhatom nem nyughatom
Mert sok puska szokot hallok
Csak alugyal csak nyugodjál
Kedves ki[!] üditőtt rozsám
Csak alugyál csak nyugodjál.

Csak alugyál csak nyugodjál
Mert Bátyádnak vége vagyon
Nem szol arra Fejér Anna
Le borula nyoszoljára

Csak föl szökék Fejér Anna
A két kezit öszve csapta. ||
Isten neked jot ne adjon
Sos kenyered soha se legyen
A kenyered kövé váljek
Késed benne ketté törjék
Viz elötted meg aradjon
Sár előtted fel dulladjon[?]
Ha elvesztetted bátyámot.




Megjegyzés

Kéziratból: EA 10732: 1–2. A kézirat jobb felső sarkán rövid utasítás: „füzendő a Vadrozsák másadik kötetéhez”. Az utasitást – Gáspár Jolán Andrea írásszakértő megállapítása szerint – ugyanaz a kéz írta, mint a ballada szövegét és a ballada után következő panaszos éneket. – Első közlése: Olosz Katalin 2011: 87–90/2. sz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 622.)