Jakab Albert Zsolt
Romániai magyar néprajzi bibliográfia

 

       bibliográfiák   » Romániai magyar néprajzi bibliográfia
    év 1653 1731 1762 1768 1771 1778 1783 1786 1794 1796 1799 1801 1804 1809 1811 1818 1819 1824 1832 1833 1836 1837 1838 1840 1841 1842 1843 1844 1845 1846 1847 1851 1852 1853 1854 1856 1858 1859 1860 1861 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1869 1870 1871 1872 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
 
  névmutató a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x z  
  szakbeosztás  
  keresés á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş szűkítés -
    90 tétel lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90

| észrevételeim
   vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzőzöm





 

BAZSÓ Zsigmond: Kint az esztenán. [Mákófalva.] Falvak Dolgozó Népe. XXXI. évf. (1975) 37. sz. 42.

BELÉNYESY Márta: Az állattartás a XIV. században Magyarországon. Néprajzi Értesítő. XXXVIII. évf. (1956) 23–59.

BUZÁS Pál: A bivaly éve. Kalotaszeg. Új sorozat, VIII. évf. (1997) 5. sz. 5.

DUNĂRE, Nicolae: A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethnographia. LXXV. évf. (1964) 2. sz. 247–272.

DUNĂRE, Nicolae: Recherches ethnographiques roumaines sur l’agriculture et la vie pastorale. Acta Ethnographica. XII. évf. (1963) 1–2. sz. 179–183.

EGYED Ákos: Pásztorok. [Az erdővidéki Hatodon.] Falvak Dolgozó Népe. XXVII. évf. (1971) 38. sz. 3., 39. sz. 4., 41. sz. 3.

FERENCZ S. István: Pásztorok indulnak. [Székelydobói pásztorok a Küküllők, a Nyikó és a Gagy mentén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXV. évf. (1979) 13. sz. 2.

FÖLDES László: A juhtartás típusai és építményei a Kárpátmedencében. Néprajzi Közlemények. II. évf. (1957) 1–2. sz. 149–156.

FÖLDES László: Rideg lótartás a székelyeknél. Néprajzi Közlemények. III. évf. (1958) 1–2. sz. 31–39.

FÖLDES László: Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műveltség és Hagyomány. (1968) 231–246.

FÖLDES László: Az ősi székely ló és rideg havasi tartása. Kistenyésztők Lapja. (1980) 9. sz. 8.

FÖLDES László: „A vándorló Erdély”. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumance-ról. Ethnographia. XCIII. évf. (1982) 3. sz. 353–389.

GÖNYEY Sándor: Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében. Ethnographia. LIII. évf. (1942) 2. sz. 148–151.

GUB Jenő: Lótartás a Sóvidéken. In: Keszeg Vilmos – Zakariás Erzsébet (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 2. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár, 1994 87–99.

GUNDA Béla: A román pásztorkodás magyar kapcsolata. Nép és Nyelv. I. évf. (1941) 313–319.

GUNDA Béla: Móricz Zsigmond egyik néprajzi forrásáról. Erdélyi Múzeum. LI. évf. (1946) 1–4. sz. 64.

GUNDA Béla: A barlangi állattartás kérdéséhez. Ethnographia. LXXIII. évf. (1962) 3. sz. 448–451.

GUNDA Béla: Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethnographia. LXXVIII. évf. (1967) 2. sz. 161–175.

GUNDA Béla: Erdély pásztorélete a földrajzi nevek tükrében. Nyelvtudományi Értekezések. LXX. évf. (1970) 213–219.

GUNDA Béla: A mágikus jószágőrzés. In: Uő: A rostaforgató asszony. Múzsák Közművelődési Kiadó. Budapest, 1989 51–70.

GYÖRFFY István: Juhtartás és tejgazdaság Kalotaszegen. Néprajzi Értesítő. XXVI. évf. (1934) 1–2. sz. 48–50.

GYÖRFFY [GYÖRFFY István]: Nomád telepűlés és szilaj pásztorkodás a székelyeknél. Ethnographia. XLVIII. évf. (1937) 4. sz. 471–472.

HÁLA, József: Caves and shepherding. 18th–20th century data from the Carpathian Basin. Karszt és Barlang. Special Issue. (1992) 37–40.

HÁLA József: A barlangok mint „gazdasági épületek”. Barlangi állattartásra vonatkozó XVII–XX. századi adatok a Kárpát-medencében. In: Hála József: Ásványok, kőzetek, hagyományok. Történeti és néprajzi dolgozatok. (Életmód és tradíció, 7.) MTA Néprajzi Kutatóintézet. Budapest, 1995 291–307.

HALÁSZ Péter: A ló és a szarvasmarha gazdasági jelentősége a moldvai magyaroknál. Studia Comitatensia. XXIV. évf. (1994) 25–35.

HALÁSZ Péter: A bukovinai székelyek állattartásáról. Néprajzi Látóhatár. V. évf. (1996) 1–2. sz. 136–172. P 1996

HANKÓ Béla: Székely lovak. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár, 1943

HANKÓ Béla: Ősi magyar háziállataink. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. Debrecen, é. n.

HINTZ, Johann: Das wandernde Siebenbürgen. Eine statistiche Studie, hrg. Von der Handels- und Gewerbekammer in Kronstadt. Kronstadt, 1876

HORVÁTH István: Juhtartás ugar nélkül. [Magyarózd.] Falvak Népe. II. évf. (1946) 10. sz. 6.

kapcsolódó
»  a bibliográfiáról
 
 


(c) Jakabffy Elemér Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság, Media Index Egyesület 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék