NAGY Géza: Népfajok és népek a XIX. században. Ethnographia. XII. évf. (1901) 1. sz. 1–21.; 2. sz. 57–77.; 3. sz. 111–115.; 4. sz. 155–166.; 6. sz. 258–362.; XIII. évf. (1902) 5. sz. 202–207.; 6. sz. 253–260.; 7. sz. 301–312.; 8. sz. 350–353. SZ–ő: A népszámlálás Magyarországon. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 6. sz. 275–282. BELLOSICS Bálint: Magyarországi adatok a nyári napforduló ünnepéhez. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 1. sz. 25–31.; 2. sz. 70–78.; 3. sz. 117–127. SEMAYER Vilibáld: Turkajárás Szolnok-Dobokán. Néprajzi Értesítő. III. évf. (1902) 6. sz. 97–109. HORGER Antal: Csángó mese. Mesélte Fóris Mihály. Brassói Szemle. XXII. évf. 1902. 8. sz. ŐSZ János: Mesék. [Pócsfalva.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 10. sz. 48–52.; XXXII. évf. (1903) 7. sz. 402–406.; XXXIII. évf. (1904) 5. sz. 297–301.; XXXV. évf. (1906) 7. sz. 337–341.; XXXVII. évf. (1908) 8. sz. 367–371.; XXXIX. évf. (1910) 6. sz. 282–287., 8. sz. 381–383. HORGER Antal: Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz. 212., 5. sz. 269–270. RUBINYI Mózes: Ahol a bort singgel mérik. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz. 212–213. TOLNAI Vilmos: Karón varjú. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 9. sz. 501–502. KRIZA János: Székely szólásmódok. Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 1. sz. 47–48. MOLNÁR Antónia: Találós mesék. [Csíkmegye.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 9. sz. 532–534. SZÁNTHÓ Gábor: [Szólások. Héderfája.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 5. sz. 285. ZILAHY József: Szólások. [Maros-Torda megye.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 12. sz. 574.; XXVI. évf. (1897) 8. sz. 380., 10. sz. 475–476., 11. sz. 519.; XXVII. évf. (1898) 1. sz. 39–40., 2. sz. 93–94.; XXXI. évf. (1902) 6. sz. 349. ŐSZ János: [Átkozódások. Kibéd.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 5. sz. 288. SZÁNTHÓ Gábor: [Átkozódások. Udvarhely és Maros-Torda megyék.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 5. sz. 288. ZILAHY József: Átkozódások. [Maros-Torda megye.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 5. sz. 288. KANYARÓ Ferencz: Székely tánczszók és elmés mondások a XVIII. századból. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 10. sz. 459–463. MOLNÁR Antónia: Táncszók. [Csíkszentmihály.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 4. sz. 231–232. ŐSZ János: Táncszók. [Kibéd.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 5. sz. 287. HORGER Antal: A „Kőmíves Kelemenné” eredete. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 9. sz. 392–404.; 10. sz. 440–448. VERSÉNYI György: Székely balladák. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 6. sz. 271–275. SEPRŐDI János: Marosszéki dalgyűjtemény. Ethnographia. XII. évf. (1901) 8. sz. 359–372.; XIII. évf. (1902) 9. sz. 416–428.; XVII. évf. (1906) 243–249.; 298–307.; XXIII. évf. (1912) 225–231.; 294–298.; 352–359.; XXIV. évf. (1913) 1. sz. 36–49. ŐSZ János: Kántáló énekek. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 2. sz. 87–90. KRIZA János: Verses mondókák. [Székelyföld.] Magyar Nyelvőr. XXXI. évf. (1902) 2. sz. 119. DÉSY Ferenc: A magyar ősírás. Budapest, 1902 FADRUSZ János: A magyar rovásírás. Szilágy. 1902. 38. sz. FOLLINUS Árpád: Adórovás Szatmár megyében. Ethnographia. XIII. évf. (1902) 10. sz. 448–450. KIRÁLY Pál: A zilahi föliratok. Magyar Szó. 1902. 229. sz. SZŐCS Géza: A hunn-székely írás. Magyar Szó. 1902. 261. sz. SZŐCS Géza: Az ős-magyar írás. Székely Nemzet. 1902. 194. sz. |