(B. L.) [BOGDÁN László]: Műemlék és falumúzeum. [Kovászna megye.] Interjú Kozák Alberttel. Megyei Tükör. 1972. okt. 8. B.: Mi lett az orbánbalázsi gondolatból. Székelység. 1940. 26–27. B. Á.: Apróságok Orbán Balázs életéből. Csíki Lapok. 1929. 11. sz. B. Zs. [BARANYAI Zsolt]: Gyarmathy Zsigáné… In: Péter László (főszerk.): Új magyar irodalmi lexikon l. A–Gy. Budapest, 1994 716–717. GERGELY Piroska, B.: Szabó T. Attila 80 éves. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXX. évf. (1986) 1. sz. GERGELY Piroska, B.: Szabó T. Attila 1906–1987. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. XXXI. évf. (1987) 1. sz. 102–103. GERGELY Piroska, B.: Szabó T. Attila, Erdély nagy nyelvtudósa. Magyar Nyelvőr. CXXI. évf. (1997) 1. sz. 121–125. NAGY Margit, B.: A művészettörténész Kelemen Lajos. In: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. A bevezető tanulmányt írta és a kötetet sajtó alá rendezte B. Nagy Margit. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1982 9–16. B.: Verespataki románság. Magyar-román Szemle. (1897) 104–108. MÉSZÁROS B. Albert: Lesz-e eső, András bá’? [Időjárással kapcsolatos népi tapasztalatok.] Megyei Tükör. 1972. nov. 28. B. Zs. [BAZSÓ Zsigmond]: Vízimolnár. [A Nádas mentén.] Falvak Dolgozó Népe. XXXI. évf. (1975) 33. sz. 6. NAGY B. Viktor: Voltak-e malmok a Debren-patak mentén? Megyei Tükör. 1971. máj. 22. MÉSZÁROS B. Albert: Másfél évszázados nagy lapító. Megyei Tükör. 1971. aug. 14. NAGY B. István: A háziipar néhány fontos kérdése… [Székelyudvarhely vidékén.] Falvak Dolgozó Népe. XI. évf. (1955) 4. sz. 1. MAGYARY Ilona, B.: Csonkáson még készítenek dagasztóteknőket. Művelődés. LI. évf. (1998) 10. sz. 21–24. NAGY Margit, B.: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1970 NAGY Margit, B.: Stílusok, művészek, mesterek. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1977 NAGY Margit, B.: A székelykapu eredete és múltja. Korunk. XVII. évf. (1958) 6. sz. 862–872. MURÁDIN Katalin, B.: Faragott kőszószékek Erdélyben. METEM Könyvkiadó–Polis Könyvkiadó. Budapest–Kolozsvár, 1994 NAGY Margit, B.: Adatok a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéhez. In: Bodor András – Cselényi Béla – Jancsó Elemér – Jakó Zsigmond – Szabó T. Attila (szerk.): Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (A Bolyai Tudományegyetem Kiadványai, I. Tanulmányok.) Tudományos Könyvkiadó. Kolozsvár, 1957 486–496. NAGY Margit, B.: Küküllővár műemlékei. Művelődés. XXII. évf. (1969) 2. sz. 29–30. NAGY Margit, B.: Várak kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, 1973 B.: Erdély – Budapesten. Budapest. XI. évf. (1887) 132. sz. 2–3. B. M.: Legyünk rendezett tanácsu város. Kalotaszeg. II. évf. (1891) 2. sz. 12–14., 3. sz. 18–21., 4. sz. 30–32. KOVÁCS András, B.: A székelység lélekszáma a 13. századtól napjainkig. Háromszék. 1998. júl. 29. B. E.: Székely-kivándorlás Amerikába. Ellenzék. 1901. 188. sz. KOVÁCS András, B.: XX. századi identitásváltás a háromszéki Lisznyóban. Székelyföld. IV. évf. (2000) 12. sz. 126–133. BODROGI Enikő, M. – MOLNÁR B. Lehel: Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának rövid története. Korunk. 3 f. XII. évf. (2001) 9. sz. 50–58. MOLNÁR B. Lehel: Az erdélyi unitárius egyház intézményrendszere. Korunk. 3 f. XIII. évf. (2002) 4. sz. 31–38. B. J.: A hormonoknak még híre sem volt, mikor a székely atyafi tudott róla! Székelység. 1940. 3. |