BEKE Ödön: Egyvelgest. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz. 196. BEKE Ödön: Kotogás. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 259–260. BEKE Ödön: Nyarlik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 261. BEKE Ödön: Elrejtezik. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 262. BEKE Ödön: Krákog. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 263. BEKE Ödön: Lószekér. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 264. BEKE Ödön: Selyming. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 265. BEKE Ödön: Tehénhús. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 265. BEKE Ödön: Régi tájszavak. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 267. GÁLFFY Mózes: Fellábad, kilábol. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 134–135. LUBY Margit: Székely szavak magyarázattya. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 2. sz. 96. PÉTER László: Kujak. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 5. sz. 258. SZŐKE Béla: Csatak, csatakos. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz. 194. VÁMOS István: Letymet. Magyar Nyelvőr. LXXII. évf. (1948) 4. sz. 194. BENKŐ Loránd: A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 95–101. DEME László: A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 105–107. KNIEZSA István: Szláv eredetű víznevek a Székelyföldön. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 1–5. sz. 1–11. KNIEZSA István: A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 1. sz. 1–11., 2. sz. 101–105. SZABÓ T. Attila: A kolozsvári Bel- előtagú utcanevek. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 145–146. SZABÓ T. Attila: Gagyüllet. Magyar Nyelv. XLIV. évf. (1948) 2. sz. 146–148. FARAGÓ József: Táncok, táncosok. Utunk. III. évf. (1948) 19. sz. 12. |