BARTÓK Jenő: Népmesék. [Patóháza.] Magyar Nyelvőr. XIV. évf. (1885) 4. sz. 188–189.; XVII. évf. (1888) 10. sz. 470–471.; XXIII. évf. (1894) 5. sz. 237.; XXVII. évf. (1898) 6. sz. 288.; XXVIII. évf. (1899) 10. sz. 479. BARTÓK Jenő: Hasonlatok. Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 7. sz. 332.; XXXVII. évf. (1898) 2. sz. 87. ZILAHY József: Szólások. [Maros-Torda megye.] Magyar Nyelvőr. XXV. évf. (1896) 12. sz. 574.; XXVI. évf. (1897) 8. sz. 380., 10. sz. 475–476., 11. sz. 519.; XXVII. évf. (1898) 1. sz. 39–40., 2. sz. 93–94.; XXXI. évf. (1902) 6. sz. 349. FERENCZ Miklós: Káromkodások. [Ége.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 10. sz. 477. VAJNA Károly: Tánc-szók. [Kézdivásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 7. sz. 336. MORVAY Győző: Válogatott magyar népballadák. (Magyar Könyvtár, 52.) Budapest, 1898 HERRMANN Antal: Erdélyi czigány népdalok. Erdély Népei. I. évf. (1898) 4–7. sz. 21. GYÖRFFY Iván: Rímes mondások. [Székelyföld.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 1. sz. 42–43. VAJNA Károly: Mondókák. [Kézdivásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 8. sz. 381. BALASSA József: A magyar nyelvjárások keletkezése. Ethnographia. IX. évf. (1898) 3. sz. 185–196.; 4. sz. 282–293.; 5. sz. 341–348. BALASSA József: A magyar nyelvjárások keletkezése. Budapest, 1898 LÁSZLÓ Géza: A zilahvidéki nyelvjárás. Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 10. sz. 438–443., 11. sz. 489–497., 12. sz. 542–549.; XXVIII. évf. (1899) 2. sz. 56–63., 3. sz. 112–115., 4. sz. 184–188., 5. sz. 231–239., 6. sz. 280–288., 7. sz. 330–333., 8. sz. 374–381., 9. sz. 418–421., 10. sz. 471–476. BARTHA József: Székely tájszók Jósikánál. Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 1. sz. 46–47. CZUCZA János: Tájszók és mondások. [Kalotaszeg.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 526–527. GENCSY István: Gyergyóiak. [Tájszók.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 8. sz. 381–382. CZUCZA János: Párbeszédek. [Kalotaszeg.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 8. sz. 380. FERENCZ Miklós: [Helynevek. Ége.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 3. sz. 144. INCZE Béni: Helynevek. [Háromszék.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 11. sz. 528. VAJNA Károly: Helynevek. [Kézdivásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 8. sz. 384. BÉRCZY Jenő: Családnevek. (Gúny vagy előnevükkel.) [Nagyszalonta.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 3. sz. 141–143. FERENCZ Miklós: [Családnevek. Ége.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 3. sz. 143. VAJNA Károly: Gúnynevek. [Kézdivásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 8. sz. 383–384. SZABÓ Béla: Állathivogató és űző szók. [Marosvásárhely.] Magyar Nyelvőr. XXVII. évf. (1898) 10. sz. 480. –én: Mit jelent a „székely” nevezet? Ethnographia. IX. évf. (1898) 5. sz. 397–398. |