Helyszín: Budapest, Szentendre
Szervező: BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete, Kolozsvár Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár Néprajzi Múzeum, Budapest Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre

2017. szeptember 10-16. között a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének hallgatói a budapesti Néprajzi Múzeumban és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban szakmai gyakorlaton vettek részt.

 

A szakmai gyakorlat maximálisan elérte a kitűzött célját, mégpedig azt, hogy a hallgatóink európai hírű és rangú intézményekben tanulják a gyűjteménykezelés, az archiválás, a restaurálás, kiállítás-rendezés és intézményszervezés szakmai tudnivalóit. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy hallgatóinknak minél több lehetőséget biztosítsunk arra, hogy helyi múzeumoktól kezdve városi és megyei intézményeken keresztül egészen az országos intézményekig minden szinten tanulhassanak a jó gyakorlatokból. A Néprajzi Múzeum és a Szentendrei Néprajzi Múzeum Európában is a legjobb intézmények közé tartoznak. A 10 fős csapat (8 hallgató és két, a témában érintett doktorandus) egy hetet töltött a két intézményben úgy, hogy rendkívül intenzív program keretében a két intézmény több osztályának a munkájába be tudtak pillantani.

 

2017. szeptember 11–12-én a Néprajzi Múzeumban folyt a munka. Kemecsi Lajos főigazgató intézményi bemutatója után a gyűjteményi raktárak megismerése volt az első napi program. Első napon a Kárpát-medence gyűjteményeit mutatták be a felelős muzeológusok, így a diákok betekintést nyerhettek a textil- és viseletgyűjtemény raktáraiba Lackner Mónika vezetésével, a Háztartásgyűjtemény kerámiaraktáraiba Vida Gabriella vezetésével és a Herman Ottó által gyűjtött halászatgyűjteményt Hajdu Ágnes segítségével ismerték meg. A nap hátralevő része az Etnológiai Archívum gyűjteményeinek megismerésével telt, Granasztói Péter részlegvezető általános ismertetése után az adattár, a fotótár, a mozgóképtár, a kézirattár, a rajztár és hangtár anyagáról és használatáról kaptak tájékoztatást Bata Tímea, Csorba Judit, Tasnádi Zsuzsanna és Pálóczy Krisztina szakemberek segítségével. A második nap a regionális nemzetközi gyűjtemények és kutatóik megismerésével telt, Gyarmati János vezetésével az Amerika-, Európa-, Óceánia és Afrika-gyűjtemények raktáraiba nyerhettek betekintést a hallgatók, majd a restaurátorműhelyek és az ott folyó munkálatok részletesebb megismerése következett Csikós Csilla és Forgó Erika papír- és szilikátrestaurátorok közreműködésével. Az itt eltöltött két nap lezárásaként pedig tárlatvezetéseken vettek részt a Néprajzi Múzeum állandó és időszaki kiállításaiban.

2017. szeptember 13–16-án a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai fogadták a csapatot. Elsőként a Néprajzi Múzeumban hallott restaurálási ismeretek bővítésére került sor, itt a fa tárgyak állagmegőrzése volt középpontban, Szabó Balázs fa restaurátor által. Majd Erdős Klára bemutatta a hallgatóknak a gyűjteménygyarapodás folyamatát a gyűjtési helytől a kiállításig. Ezt követően Cseri Miklós főigazgató és Sári Zsolt bemutatója és tárlatvezetése következett az aktuális Skanzen 50 éves évfordulójához kapcsolódó kiállításokban. A második szentendrei napon az ismeretátadás, azaz a múzeumpedagógiai foglalkozások kapták a főszerepet. A foglalkozások meglátogatása után az ezen megtapasztalt élmények és észrevételek megvitatása következett a múzeumpedagógiai osztály vezetőjével, Szigethy Zsófiával. Délután Fodor Gabriella tartott előadást a múzeumi marketing és kommunikáció gyakorlatáról. Másnap Bereczki Ibolya mutatta be a Skanzenhez tartozó ágazatokat, beszámolt a Tájházszövetségről, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központról és a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságáról és ezen ágazati intézmények szerepéről. Az elméleti előadások után tájegységi bejárások következtek a tájegységi felelős muzeológusokkal, a Nyugat Dunántúl és a Felföldi mezőváros tájegységek bejárása, telepítési és kiállítás- rendezési konstrukciójának megismerése Erdős Klára és Németh Szandra néprajzos muzeológusokkal. Az ezt követő, utolsó napon pedig a hallgatók megtapasztalhatták, hogy a sok részegység hogy áll össze egy egésszé egy átlagos és nagyon sűrű látogatói napon. A szakmai gyakorlat egyik nagy hozadéka, hogy hallgatóink olyan tevékenységekben tudtak részt venni, amelyet az itthoni oktatás keretében nem tudunk ezen a színvonalon kínálni. Másik, hosszú távú – és talán fontosabb – hozadéka, hogy a szakmai gyakorlatot, az együttműködést követően mindkét intézmény felajánlotta ennek a kapcsolatnak a rendszeressé tételét és intézményi szintre történő emelését. Így a hallgatóink muzeológiai felkészítéséhez tágabb régiónk két legjobb intézményét sikerült megnyernünk.

 

Az egy hetes szakmai gyakorlat főtámogatója az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.