Konferencia – A kolozsvári magyar néprajzoktatás és -kutatás: tudománytörténet és kulturális örökség. Néprajztudomány és -kutatás: szemléletek, intézmények, életpályák Erdélyben

2014-10-24

Helyszín: BBTE Bölcsészkar és KJNT előadóterme
Szervező: BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet – Kriza János Néprajzi Társaság – Bolyai Társaság – Kolozsvári Akadémiai Bizottság Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága – EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya

BBTE Bölcsészettudományi Kar, Popovici terem (Horea utca 31.)

9.00 A konferencia megnyitása

Keszeg Vilmos: A résztvevők köszöntése

Szikszai Mária: 25 éves a kolozsvári etnológiai képzés

 

09.10–11.00

Olosz Katalin: Népköltészeti gyűjtések Erdélyben a néprajz önálló tudományterületté válásának időszakában (1889–1914)

Szakál Anna: Előzmények és hatások Erdélyben a népköltészet szervezett gyűjtését megelőző időszakból

Barabás László: A kalendáriumi, dramatikus népszokások, népi játékok gyűjtése és kutatása Székelyföldön II.

Nagy Janka Teodóra: A magyar népi jogéletkutatás és az erdélyi gyűjtések (1939–1948)

Kuti Klára: A történeti néprajzi iskola társadalomképe

Valer Simion Cosma: Clericii români din Transilvania şi începuturile folcloristicii în a doua jumătate a secolului al XIX-lea

 

Szünet

 

11.30–13.30

Bereczki Ibolya: A kutatói hagyaték titkai: Keszi Kovács László és Pap Jánossy Magda erdélyi néprajzi gyűjtései

Tánczos Vilmos: Székely László szellemi hagyatéka

Péntek János: Szakadékok fölött: a harmadik (újra)kezdés

Albert Ernő: Népköltészeti gyűjtés a Székely Mikó Kollégiumban

Könczei Csilla: Könczei Ádám megjelent és kéziratban maradt néprajzi írásai

Nagy Zsolt: „(...) hogy az összegyűlt értékeket újból beágyazhassuk a tanuló ifjúság és az emberek tudatába.” Egy tudomány- és kutatástörténeti jelentőségű kézirat 1976-ból

Szünet

 

KJNT, Croitorilor/Mikes utca 15.

15.30–18.00

I. tömb

Kürti László: Irodalom, népi kultúra és a falu változása: Katona Szabó István és Kalotaszeg

Makkai Júlia Anna: Erdély-reprezentációk a 20. századi szépirodalomban

Miklós Alpár: Székelyudvarhelyi iskolák tanulmányi kirándulásai a dualizmus korában (1867–1918)

Tekei Erika: Néprajztudomány az Utunk folyóiratban megjelent írások tükrében – tanulmányok, szakcikkek, recenziók (1946–1989)

Ilyefalvi Emese: Az Ifjú Erdély és a Református Ifjúság néprajzi felhívásai és a népi kultúráról forgalmazott képe

Burus János: A Kútfő című diáklap története

Szász István Szilárd: A népi önéletírástól a Facebook profilig

Keszeg Vilmos: Madagaszkári antropológiai jegyzetek Torda sajtójában

 

II. tömb

Gráfik Imre: A Régió fogalmáról. Különös tekintettel a kulturális régióra – (kitérve annak hasznára és kárára) – Nyugat-Magyarországi példa

Czégényi Dóra: Szilágyság-kutatások a 20-21. században

Laczi Enikő: A tordaszentlászlói amatőr színjátszás története

Pozsony Ferenc: A székely társadalom kutatása

Dimény Attila: Polgári hagyományok Kézdivásárhelyen a tárgyi hagyaték tükrében

Halász Péter: Csángókutatás a tilosban

Vajda András: A tárgyi népi kultúra kutatásának és gyűjtésének korszakai Maros megyében

Gagyi József: A „beszélőember”: Balogh Pál

Szőcsné Gazda Enikő: Háziipari kiállítások Háromszéken (1840–1940)

 

18.00–18.30

Könyvbemutató

 

Az előadások, viták és könyvbemutató során a résztvevők olyan tudományos, módszertani és elméleti kérdéseket vitattak meg, amelyek fényt vetettek a néprajz mint szaktudomány és a kulturális örökség kapcsolatára. A résztvevők megvitatták a néprajzi, kulturális örökség átadásának és megőrzésének lehetőségeit az oktatásban, múzeumokban, egyéb intézményekben. Az előadások egyaránt reflektáltak a 19. századra, a két világháború közötti, az 1989 előtti és utáni korszakra. A szempontok közül megemlíthetjük a következőket: a kutatások és kutatásmódszerek individuális/csoportos sajátosságai; a kutatók generációs hovatartozása, szakmai és személyi kapcsolathálója; a népi (paraszti) kultúra és más kultúrák (városi, elit, népszerű, csoportkultúra) viszonya és kapcsolata; a kutatás kontextualizálódása (publikálás, recepció, elutasítás, elkallódás). Olyan új, ismeretlen és kiadatlan néprajzi adatok, eredmények, értékek kerültek bemutatásra, amelyek hozzásegítenek a tudománytörténet, a kolozsvári és erdélyi helytörténet aktualizálásához.

Köszönjük a Communitas Alapítvány és az RMDSZ támogatását!