Helyszín: BBTE Bölcsészkar (Horea u. 31.), KJNT székháza (Mikes u. 15.)
Szervező: Kriza János Néprajzi Társaság – BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete – KAB Néprajzi és Antropológiai Szakbizottsága – EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya

A rendezvény főtámogatója az RMDSZ és a Communitas Alapítvány

 

A rendezvény főbb célkitűzései a következők voltak:

• mivel egy rendszeres rendezvényről van szó, minden évben nagyon fontos a posztgraduláis képzés, a szakmai továbbképzés, elitképzés folytonosságának biztosítása
• olyan előadások megszervezése, amelyek által a résztvevők részletesen megismerhetik a néprajzi örökség, implicit módon a kulturális örökség kutatástörténetét
• felhívni a szakmabeliek és az érdeklődők figyelmét a néprajzi, tudományos örökség mint kulturális örökség fontosságára
• közismertté tenni az erdélyi, romániai néprajzkutatások eredményeit, intézményeit és személyiségeit
• bemutatni különböző kolozsvári (romániai) kutatóműhelyek, kutatócsoportok eredményeit
• megvitatni a néprajzi kutatás és oktatás kapcsolatát, párbeszédet kezdeményezni kutatók és oktatók, pedagógusok között
• megemlékezni a néprajzkutatás történetének meghatározó személyiségeiről, akik hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez, iskolákat alapítottak, új kutatási irányzatokat honosítottak meg
• olyan informális keretet biztosítani, ahol a résztvevők szabadon kommunikálhatnak, szakmai kapcsolatokat építhetnek ki, ismerkedhetnek

A rendezvény főbb eredményei:

• ezen a rendezvényen 35 résztvevő volt jelen, volt és jelenlegi diákok, mesteri hallgatók, doktoranduszok, tanárok, pedagógusok, kutatók, szakemberek, meghívottak
• olyan előadásokra került sor, amelyek ismertették a néprajzkutatás, a forráskutatás és a tudománytörténet-kutatás legfrissebb eredményeit
• bemutatkoztak magyar és román szakmai intézmények és műhelyek, előkészítve egy szorosabb szakmai együttműködés lehetőségét
• olyan új, ismeretlen és kiadatlan néprajzi adatok, eredmények, értékek kerültek bemutatásra, amelyek hozzásegítenek a tudománytörténet, a kolozsvári és erdélyi helytörténet aktualizálásához
• az előadások és viták során a résztvevők olyan tudományos, módszertani és elméleti kérdéseket vitattak meg, amelyek fényt vetettek a néprajz mint szaktudomány és a kulturális örökség kapcsolatára
• a résztvevők megvitatták a néprajzi, kulturális örökség átadásának és megőrzésének lehetőségeit az oktatásban, múzeumokban, egyéb intézményekben
• könyvbemutatókra is sor került, ekként a résztvevők megismerhették egymás publikációit, munkásságát, a legújabb tudományos eredményeket
• ugyancsak megismerkedhettek szaktudományos adatbázisokkal, amelyek kutató és érdeklődő számára egyaránt hasznosak lehetnek

A következő előadásokra került sor:

Előadó neve	Előadás címe
Pozsony Ferenc	Táji kutatások a szokásvizsgálatokban
Barabás László	A kelendáriumi, dramatikus népszokások, népi színjátékok gyűjtése és kutatása Székelyföldön , 1840–1990 közötti másfél évszázadban
Czégényi Dóra	Szelektív látkép: a szilágysági hiedelmek 19. századi megjelenítése
Tekei Erika	Néprajztudomány, néprajztudós a Korunk második folyamában megjelent írások tükrében – 1957–1989
Tánczos Vilmos	Petrás Incze János szellemi és tárgyi öröksége
Eleonora Sava –      Maria Candale	Profesorul Nicolae Bot şi Cercul Studenţesc de Folclor de la Cluj
Tasnády Erika	Sebestyén Dobó Klára bemutatása
Vajda András	A romániai magyar néprajzkutatás a Románian Magyar Irodalmi lexikon szócikkeinek tükrében
Tötszegi Tekla	Kelemen Lajos és az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjtőtársasága
Egyed Emese	Cancellista mint vőfély (Erdély, 1758)
Kali Kinga	Kulturális stratégiák: armenizmus és neoarmenizmus
Szőcsné Gazda Enikő	A kutatástól a tömegmozgalomig: az 1930-40-es évekbeli szőttesmozgalom Székelyföldön
Keszeg Vilmos	Az 1906-os tordai iparkiállítás: a hazai ipar pártolására szervezett mozgalom