Szabó Bálint életműve
Szabó Bálint 1915. július 10-én született a Nyárád menti Nyárádszentimrén. Tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban kezdte, majd 1942-ben a kolozsvári Református Teológián lelkészi képesítést szerzett. Ezzel párhuzamosan a magyar nyelv- és irodalom, illetve néprajz szakokat is látogatta, oklevelét 1949-ben kapta meg. Lelkészi pályafutását 1942-ben, erdőszentgyörgyi segédlelkészként kezdte. 1944 és 1947 között Atosfalván lett parókus lelkész, közben 1945-től 1955-ig Makfalván tanított. 1955–1961 között Erdőszentgyörgyön volt oktató, majd 1968-ig magyar szaktanfelügyelő lett Marosvásárhelyen, ahol 1975-ös nyugdíjazásáig általános iskolai tanár is volt. Első néprajzi írását 1938-ban, az Erdély hasábjain közölte, benne szülőfaluja húsvéti népszokásairól értekezett. Később néprajzi és pedagógiai tárgyú cikkei, tanulmányai jelentek meg a Művelődésben és a TETT-ben. A Népismereti Dolgozatok 1981-es kötetében Az étkezés rendje Nyárádszentimrén című tanulmányával volt jelen. 1938-ban Makkai Endrével és Nagy Ödönnel közösen írta meg a Téli néphagyományok című kötetet. Szülőfaluja népi életéről szóló munkái kéziratban maradtak meg. Ezek a kalákáról és a kölcsönmunkáról, a hagyományos munkaszervezésről, a téli és tavaszi népszokásokról, illetve Nyárádszentimre monográfiájáról szólnak. 1983. november 12-én hunyt el.
Főbb művei
- Téli néphagyományok (Makkai Endrével és Nagy Ödönnel közösen, Kolozsvár, 1938)
- Az étkezés rendje Nyárádszentimrén (tanulmány, Népismereti Dolgozatok, 1981)
- Kaláka és kölcsönmunka a társas munkák rendszerében (kézirat)
- Hagyományos munkaszervezés századunk első felében (kézirat)
- Téli és tavaszi népszokások (kézirat)
- Nyárádszentimre monográfiája (kézirat)
Nagy Ákos
Dávid Gyula (főszerk.)
2010 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. V. Kriterion Könyvkiadó – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Bukarest–Kolozsvár.
Szabó Bálint helytörténeti és néprajzi szakíró munkásságának megismertetése a vidék népszokásainak ismertebbé tételében játszik szerepet. A még élő és a felelevenített helyi népszokások fellendíthetik a térség turisztikai vonzerejét és kulturális életét.