Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

Petres Kálmán életműve




A javaslatot benyújtó intézmény: Nyárádmente Kistérségi Társulás

A javaslatot benyújtó személy: Balássy András

Képek


Leírás

Petres Kálmán 1887-ben született Jobbágytelkén, a középiskolát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumban végezte el 1905-ben. Ezt követően magyar irodalomtörténeti tanulmányokat folytatott a kolozsvári egyetemen. Tanári pályáját régi iskolájában, Marosvásárhelyen kezdte, ahol az internátus aligazgatója is volt. Ezt követően Kolozsvárra hívták meg, ahol a Marianum Leánygimnáziumnak 1911-től tanára, 1913-23 között pedig igazgatója volt. Mivel egy kormányrendelet szerint leánygimnáziumnak csak nő lehetett az igazgatója, meg kellett válnia iskolájától. Ekkor a Magyar Nép szerkesztője lesz (1924–1926). A Római Katolikus Státus anyagi támogatásával 1926-ban tanulmányútra indult Párizsba, ahol 1927-ben súlyosan megbetegedett és meghalt. Bebalzsamozott holttestét a Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. Már egyetemi éveiben a Szent Imre Egyesület irodalmi osztályának főjegyzője, majd alelnöke volt. Az Egyesület évkönyveiben jelentek meg népi hangulatú költeményei. Öreg diák köszöntője című versét marosvásárhelyi iskolájának 200 éves jubileumára írta. Versei jelentek meg a Magyar Népben és annak Naptárában, a György Lajos szerkesztette Magyar irodalmi olvasókönyvben és a Rajka László szerkesztette Szavalókönyvben. Közművelődési tárgyú cikkei a Hírnökben, Pásztortűzben, Zord Időben, a magyarországi Életben jelentek meg. Költői hagyatékának legnagyobb része kéziratban maradt, ezt rendezte sajtó alá és adta ki bevezetőjével Pellion Ervin Őrszem a Hargitán címmel Marosvásárhelyen 1942-ben. A kötetcímül szolgáló, jelképpé vált verset a Pásztortűz (1927/11) és a Magyar Nép Naptára közölte. Életében önállóan megjelent egyetlen tanulmánya Az Erdélyi Róm. Kath. Státus reneszánsza. 1866-1894. c. kötetben (Dicsőszentmárton 1925). Szülőfalujában az iskola felvette Petres Kálmán nevét, az épület homlokzatán pedig emlékplakett őrzi emlékét.

Szabó György





Forrás

Bíró Lajos

1929 Petres Kálmán emlékezete. Erdélyi Tudósító. (18)

Dávid Gyula (főszerk.)

2002 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Kriterion Könyvkiadó – Erdélyi Múzeum-Egyesület, Bukarest–Kolozsvár.

Dr. György Lajos

1926 Petres Kálmán. Pásztortűz. 482–483.

Hegyi Endre

1942 Őrszem a Hargitán. (Petres Kálmán versei.) Pásztortűz. 317–318.

Paál Árpád

1927 Aki hazajön mindörökre. Petres Kálmán emlékezete. Pásztortűz. (11)

Pellion Ervin

1942 Petres Kálmán élete és költészete. (Bevezető az Őrszem a Hargitán c. kötetben. Marosvásárhely)

Vékás Lajos

1937 Emlékezés Petres Kálmánra. Pásztortűz. (22)




Indoklás

Petres Kálmán irodalmi és oktatói tevékenysége nem csak a Nyárád mente szintjén jelentős, hanem az egész erdélyi magyar kultúra számára is fontos, ezért javasolt az Értéktárba való felvétele, hogy az elkövetkező generációk is megismerhessék életművét.



Utolsó frissités: 2015-12-12 14:19:00