Páter Godó Mihály öröksége

Páter Godó életrajza

Vannak olyan emberek, akiket Isten különös kegyelme és szeretete arra rendelt, hogy nagy dolgokat vigyenek véghez. Godó Mihály ezek közé tartozott.

1913. szeptember 25-én tanyasi gyermekként látta meg a napvilágot, az akkor még, az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Kisiratoson. Iskoláit is itt kezdte el, majd Nagyvárad, Szatmár, Gyulafehérvár következett és az érettségi Kolozsváron.

A szatmári jezsuiták olyan mély benyomást gyakoroltak a fiatal Godó személyiségére, hogy húsz évesen elhatározta, belép a jezsuita rendbe. Noviciátusi tanulmányait Szatmáron végezte, majd Krakkóban filozófiát, Szegeden pedig teológiát tanult. 1942. május 13-án szentelték pappá Szegeden. Nagyra értékelt és közszeretetnek örvendő egyetemi lelkész lett Kolozsváron, amikor elkezdődtek számára is a megpróbáltatásokkal teli évtizedek.

A kommunisták hatalomra kerülésével, a pártállam egyre nyilvánvalóbbá tette egyház- és vallásellenességét. Bár a jezsuita rendet a hatóságok feloszlatták, a páter nagy energiával lát hozzá a békepapsággal szembeni ellenállás megszervezéséhez. 1952. februárjában levelet terjesztett a papság körében, hogy azzal is a helyes irányba terelje őket a Rómához, és a püspökükhöz hűtlen papok törvénytelen joghatóságának ügyében. Ezért, és „kapcsolatáért a Szentszékkel” 1952. november 19-én letartóztatták, majd 1953. október 23-án 16 évi börtönre ítélték. Raboskodott a kommunista Románia legszigorúbb börtöneiben: Jilava-n, Pitesti-en, Ramnicu Sarat-on. Utóbbi helyen majdnem nyolc évet magánzárkában töltött. 1962. november 18-án szabadult, de még három évig kényszerlakhely volt kijelölve a számára.

1979-ben a hatóságok ismételt zaklatásai miatt ö maga kéri letartóztatását. A tárgyaláson, az utolsó szó jogán mondott beszédéért felmentés helyett újabb hat év börtönt kap. Gyilkosok térnek meg a kezei között. Érzi, nem hiába rendelte ide a Teremtő. Kérvényezi a hatóságoknál, hogy végleg közöttük maradhasson mint lelki gondozójuk. Természetesen, kérését nem teljesítik. Idős korára való tekintettel csak másfél évet kell letöltenie, 68 évesen engedik ki. Szabadulása után Újaradon, Mihalán és Pankotán teljesít szolgálatot. Élete utolsó éveit  a szentannai öregotthonban töltötte.

1996. szeptember 22-én hunyt el. Sok szenvedéséért a Mindenható azzal jutalmazta meg, hogy még halála napján is elmondhatta szentmiséjét. Kisiratoson helyezték örök nyugalomra.

Páter Godó Mihály munkássága nem kimondottan kötődik Kisiratoshoz, mégis ő az az ember, akit a legnagyobb tisztelet övez. Akik ismerték megilletődve, gyakran könnyes szemmel beszélnek róla. Nagy hatású prédikációit Kisiratoson és másutt, zsúfolásig megtelt templomok előtt tartotta. A halála óta eltelt két évtizedben tisztelete nem halványult el, ellenkezőleg. A település utcáit járva számos helyen találkozhatunk ennek megnyilvánulásaival.

Emléktábla páter Godó síremlékén

A kisiratosi temetőben álló síremlékére, halálának harmadik évfordulóján, 1999. szeptemberében, szatmári tanítványai emléktáblát helyeztek el, melyen a következő verset olvashatjuk:

„Történelem tűrőpróbáját

Állta mint a hős mártírok.

Nem törték meg sem a börtön,

Sem a vörös Pilátusok”

Az idézet páter Bíró János, Antal ferences szerzetes Szembe az árral Márton püspök örökségecímű verséből származik. Nem véletlenszerű a választás, hiszen a kommunista rendszer legvéresebb vallásüldözésének éveiben, páter Godó futárszolgálatot teljesített a boldog emlékű erdélyi püspök Márton Áron és az esztergomi érsek Mindszenty József között. Mindhárman a „vörös Pilátusok” áldozatai voltak, de a kényszer, a fizikai bántalmazás és a börtön sem tudta megtörni szilárd jellemüket.

Emléktábla páter Godó szülőházának falán

2002. július 26-án az atya szülőházának falán helyeztek el emléktáblát. A fehér márványlapot szintén szatmári tanítványai készíttették. Még 1999-ben, az atya sírhelyénél tett látogatásuk alkalmával hozták magukkal. A felhelyezés időpontja, július 26-a szimbolikus, hiszen Szent-Anna napja a hagyomány szerint a kisiratosiak jég ellen fogadott ünnepe volt már a régi időktől fogva. A kommunista diktatúra éveiben háttérbe szorított vallási hagyományt felkarolva és kibővítve jelölte ki az elöljáróság 2002-ben az első falunapok időpontját. Az ekkori rendezvénysorozatnak volt központi eleme Godó atya szülőházának megjelölése. A márványtáblán a felirat:

Itt született

P. Godó Mihály

Jezsuita atya

1913. IX. 24. – 1996. IX. 22.

HŰSÉGE JUTALMA

18 év szenvedés, börtön.

Testamentum

2003. július 25-én, a második falunapok alkalmával mutatták be ünnepélyes keretek között a páter Testamentum című önéletrajzi kötetét. A Gloria kiadó gondozásában megjelent könyv meglepően hiteles kordokumentum. Bár az atya, saját bevallása szerint eredetileg egyáltalán nem kívánt emlékiratot készíteni, nehogy  a dicsekvés látszatát keltse, végül előljárói kifejezett utasítására másította meg elhatározását. A könyv alapját az a hangfelvétel képezi, amelyet még az atya életében rögzítettek. Jelentőségét mutatja, hogy 2014-ben román nyelvre fordították. A könyv a nagyváradi Ratio et Revelatio kiadó gondozásában, a Gaudeamus Nemzetközi Könyvvásár egyik sikere volt. 2014. november 22-én került bemutatásra.

Kisiratosi páter Godó Mihály cserkészcsapat

A cserkészetnek Kisiratoson a kilencvenes évekre visszanyúló hagyományai  vannak. Ennek alapján alakult meg 2004-ben a 124. számú Godó Mihály cserkészcsapat. Bár a következő években a cserkészcsapat sajnálatos módon megszűnt, a választás jól mutatja a névadó iránti nagyrabecsülést.

Páter Godó mellszobra a kisiratosi templomkertben

2009. szeptember 13-án avatták a kisiratosi római katolikus templom kertjében páter Godó mellszobrát. A bronzból készült alkotás Kocsis Rudolf aradi szobrászművész munkája. A művész az előkészületek során nagy gonddal tanulmányozta az atya életútját, munkásságát, hogy minél jobban azonosulni tudjon a megformálandó személyiséggel. Ennek kikristályosodásaként született meg a mű, amelynek leleplezése egybeesett a templombúcsú ünnepével. A ceremónián a kisiratosiak tömegei mellett számos egyházi és világi hivatalosság vett részt, közöttük olyanok mint Ferenc Ervin ferences szerzetes, aki annak idején maga is Godó atya fegyvertársa volt az ellenállásban.

Páter Godó Mihály Általános Iskola

Pontosan azon a napon, amikor bírái és kínzói első ízben tizenhat év börtönre ítélték, csak éppen ötvenhat évvel később, a kisiratosi iskola felvette egykori diákjának nevét. 2009. október 23-án Túry László nagyprépost, a nyolcvanas években kisiratosi esperes-plébános, Godó atya egykori jóbarátja és tisztelője szentelte fel az iskola új névtábláját. 

Dombormű az iskola folyosóján

Az iskola névadó ünnepségének kiemelkedő mozzanata volt annak a páter Godó Mihályt ábrázoló domborműnek a leleplezése, amely az iskola folyosóján kapott helyett. Kocsis Rudolf szobrászművész gipszből készült alkotását később annak bronzból készített mása váltotta fel. A kompozíció értékét nagyban növeli, hogy rendkívül élethűen mintázza meg modelljét. A jezsuita szerzetes arcvonásai ismerősek, közöttünk van. Érezzük benne a szeretetet, a derűt, a lelki békét, a pajkosságot de az elszántságot is, amely a célok eléréséhez szükséges. És kifejezi dióhéjban az atya életútját is: „Kisiratostól a poklon át Kisiratosig”.

Almási Gábor

2013 A helyi intézmények fejlődése a XX. században: Kisiratos község 1920–2010, és a kutatás hasznosítása a helytörténet oktatásában a gimnáziumi osztályokban. Tudományos-módszertani dolgozat, Kolozsvár.

2015 Egy kisiratosi jezsuita – páter Godó Mihály. „Kisiratostól a poklon át Kisiratosig” – prezentáció. Kisiratos, 2015. október 23.

Godó Mihály SJ

2002 Testamentum. Gloria Kiadó, Kolozsvár.

Sarusi Mihály

2003 Fő, hogy mögvagyunk. (Godó atya – Kisiratosról – Jézus Társaságában.) Hitel. (8) 44–57.

2004 Arad megyéből Arad megyéről. Alma Mater Alapítvány, Arad

Túlzás és a felelősség áthárítása lenne azt állítani, hogy azt a rendszert, amely több mint négy évtizeden át megnyomorította a kelet-európai társadalmak fejlődését, tőlünk teljesen függetlenül, külső erők kényszerítették ránk. Kétségtelen, hogy a világháború után kialakult helyzet kedvezett a kommunista térhódításnak. A diktatúra fenntartásához azonban, mindig szükség volt helyi együttműködőkre. Sokan karrierizmusból, kevesebben meggyőződésből, mások önzéstől, irigységtől, kapzsiságtól vezérelve csatlakoztak, és szolgáltak a kommunista hatalomnak. Földhözragadtságukban egy új örökkévalóságban hittek, amely a kommunista világrendben testesül meg.

Sokan voltak, akik beletörődtek és hallgattak, mert nem hittek abban, hogy lehetne másként. De „ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell”. Áder János köztársasági elnök szavai, melyekkel Mindszenty bíborost méltatta, tökéletesen érvényesek a kisiratosi jezsuitára is. Azokban a sötét évtizedekben Kisiratos és az egész, többségében mélyen vallásos erdélyi magyarság számára a templomhoz, az egyházhoz való ragaszkodás jelentette az egyik legfőbb kapaszkodót. Nyilvánvaló, hogy az ateista állam fel akarta minden eszközzel számolni ezt az utolsó hídfőt. Páter Godó Mihály ennek állott útjában rendületlenül. „Gyönyörű munka volt az ateizmus ellen harcolni”– mondta később. Neki, és a hozzá hasonlók áldozatvállalásának köszönhetően lehetünk ma szabadok.

Páter Godó élete példaértékű. Az  emléktáblák, a nevét viselő iskola, a domborművek és szobrok, az 1994-ben neki átnyújtott Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje, a róla elnevezett dobogókői jezsuita rendház, tiszteletének úgy helyben, mint a Kárpát-medencében megnyilvánuló, kézzelfogható jelei. A köveknél azonban fontosabb az, amit reánk hagyott. Öröksége arra hív fel minket, hogy vigyázzunk az értékeinkre, és ha kell álljunk ki értük. Harcolt az egyházáért, és nemcsak azért, a szabadságért is. Ugyanakkor mindvégig hű maradt magyarságához. Halála előtt néhány héttel Budapesten járt gyógykezelésen. Életének egyik utolsó gesztusa volt a város és az ország megáldása.

Páter Godó Mihály múltban végbevitt tetteinek üzenete a jelenben is aktuális és a jövőbe mutat. Testamentumában ez áll:„A szabadságvágy örök szimbóluma marad a magyar jellemnek. Igy van ez most is, ha ezt valaki ki tudja csiholni a fiatalság lelkéből.”

A fentiekből következően úgy gondoljuk, hogy jogos és helyénvaló, hogy Kisiratos értéktárában páter Godó Mihály, a kisiratosi jezsuita és öröksége elfoglalja a neki kijáró helyet.