Menyhárt Károly sírkőfaragó munkássága

Havadtőn található a térség legértékesebb régi temetője, díszes sírkövei Székelyföld falusi sírjeleinek a korai rétegéhez tartoznak. Míg sok településen fejfákat vagy kereszteket állítottak, Havadtő temetőjébe az 1700-as évek végétől homokkő sírjelek kerültek.

Az 1800-as évek elején a helyi írástudók még minimális átalakítással örökítették meg az elhunytak emlékét, 1840-től azonban Menyhárt Károly kőfaragó már 10 éves korától kezdve tökélyre emelte a helyi sírkőfaragás mesterségét. Ábrázolásai közt virtuóz vonalvezetésű növénymotívumok, állat- és emberalakos, monogramos sírjelek találhatóak. Alkotásain visszaköszön a kor festett bútorokról ismert népművészete és mondavilága, s őt tekinthetjük a falu első ábrázolóművészének, fotográfus-előfutárának is, hiszen néhány esetben a maga eszközeivel az elhunyt arcképét is kőbe faragta. A havadtői régi temető sírkövei arról tanúskodnak, hogy Menyhárt Károly mintegy fél évszázadon keresztül készítette a síremlékeket falusfeleinek, a régi temetőben több mint 50 egyedi kő dicséri művészi hajlamát és kézügyességét, a szomszédos településeken pedig további kőállomány igazolja kiterjedt megrendelői körét.

Kinda István

Péterfy László

1983 Kőből készült sírjelek a Kis-Küküllő és a Nyárád mentén. Ars Hungarica. (1) 77–86.

2005 Marosszék régi sírkövei. A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. Mentor Kiadó, Marosvásárhely

Kinda István

2014 Faragott sírkövek Székelyföldön. Temetőrendezés és állagvédelem között. Csernátoni Füzetek. (65) 3–6.

2015 Faragott sírkövek kutatása Székelyföldön. Havadtő „felfedezett” síremlékei. In: Jakab Albert Zsolt – Kinda István (szerk.): Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvár, 209–225.

Konkoly György

2014 Szakvélemény Havadtő 19. századi temetőjében feltárt síremlékek konzerválására, illetve restaurálására. Kézirat, a Pro Havadtő Egyesület tulajdonában.

Székelyföld temetőit a szakma elsősorban kopjafás/fejfás temetői alapján ismeri. A homokkőbe faragott/vésett sírkövekkel a néprajztudomány megkésve foglalkozott, nagy része ennek a sérülékeny örökségnek eltűnt a temetőkből. Havadtőn nagy számban maradtak fenn 19. századi sírkövek, melyek nagy része egyetlen mesterhez, Menyhárt Károlyhoz köthető. A kőfaragó egyedi tervezésű és kivitelezésű kövei székelyföldi népművészetünk eleddig kevéssé ismert szegmensét jelentik.