Gagyi László életműve

Gagyi László író 1910. június 22-én született az Alsó-Nyárád menti Fintaházán. Vidéki tanítócsalád gyermekeként megismerkedett a falusi értelmiség és a parasztság életével, mely alkotásainak fő élményforrásává vált. Tanulmányait Marosvásárhelyen a Református Kollégiumban kezdte, majd 1929-ben Nagyenyeden szerzett tanítói oklevelet. Tanítói pályájának állomásai Illyefalva, Nagysajó majd Marosvásárhely. A Kemény Zsigmond Társaság tagja volt, írásait a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon és az Ifjú Erdély közölte. 1949-től kiadói lektor, majd az Igaz Szó szerkesztőjeként, illetve könyvtárosként dolgozott. Írásai A Hét, az Utunk, az Igaz Szó, a Művelődés, az Előre, a Vörös Zászló és a Jóbarát című kiadványokban jelentek meg.

A Brassói Lapok és az Ifjú Erdély diákmellékletében költeményekkel kezdte meg irodalmi tevékenységét, azonban csakhamar a próza és novella felé fordult. 1929-ben, tizenkilenc éves korában jelent meg első novelláskötete Szomorúságok énekei címmel. Csatlakozott az Erdélyi Fiatalok valóságkutató mozgalmához. A tanítóság helyzetéről és időszerű feladatairól közölt cikkeket, majd 1932-ben az Új Arcvonal című antológiában megjelenik novellája. 1937-ben egyik előadója volt a Vásárhelyi Találkozónak, majd 1938-tól az Erdélyi Helikon marosvécsi megbeszélésein is részt vett. 1934-ben jelent meg első regénye Bánataratók címmel. A 30-as évek erdélyi falujáról szóló második regénye 1938-ban került kiadásra. A kiválasztottak szervesen illik a népi írók második nemzedékének valóságfeltáró mozgalmába. A 40-es évek elején írt egyes novelláira a realista ábrázolás, másokban pedig a mese és a valóság, a líra és az epika sajátos ötvözete jellemző. Utóbbi törekvésének jelentős nagyepikai eredménye a Pillangó Zsuzsika című regény. Az 1941-es regény pályafutásának legsikerültebb alkotásának számít. A második világháború után főleg jellegzetesen lírai-romantikus hangulatú novellákban teljesedik ki írói életműve. 1991. december 20-án hunyt el Marosvásárhelyen.

Főbb művei

• Szomorúságok énekei (novellák, Sepsiszentgyörgy, 1929)
• Bánataratók (regény, Marosvásárhely, 1934)
• Szegény kicsi bojtár (balladajáték, társszerző Nagy Jenő, Marosvásárhely, 1937)
• A kiválasztottak (regény, Kolozsvár és Budapest, 1938)
• Pillangó Zsuzsika (regény, Kolozsvár és Budapest, 1941)
• Nehéz órák (regény, Kolozsvár, 1943)
• Tiszta út (tanulmány, a marosvásárhelyi tanfelügyelőség kiadványa, 1946)
• Fekete angyal (regény, Marosvásárhely, 1947)
• A korbács (kisregény, 1949)
• A hadnagy esküje (regény, Marosvásárhely, 1955, 1959)
• Ilvai pisztrángok (novellák, 1955)
• Tanárok (regény, Marosvásárhely, 1956)
• A belga nyúl (vígjáték, bem. Kolozsvár, 1956)
• A két testvér (elbeszélések, 1956)
• Emlékezetes nap (novellák, Marosvásárhely, 1956)
• Vadrózsa (novellák, Marosvásárhely, 1957)
• Vidéki Hamlet (novellák, Marosvásárhely, 1958)
• Díszvacsora (vígjáték, Marosvásárhely, 1962, románul is)
• Holdfényes öböl (karcolatok, 1964)
• A tábornok (regény, 1970)
• A kiválasztottak – Pillangó Zsuzsika (új kiadás, Kovács János előszavával, RMI, 1969)
• A tenger varázsa (novellák, 1975)
• Doktor Fürge rendel: alvástól ébredésig (mesenovella, Soó Zöld Margit illusztrációival, 1975).

Balogh Edgár (főszerk.)

1991 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. II. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.

Éltető József

1980 Képzelt gesta. Gagyi László hetvenedik születésnapjára. A Hét. (30)

Gagyi László író a lírai hangú próza jellegzetes képviselője az erdélyi magyar elbeszélő irodalomban. Műveiben a parasztság és a falusi értelmiség életét jeleníti meg. Az Értéktárba való felvétel gazdag novellatermésének megismertetését, emlékének ápolását segítheti elő, illetve a vidék kulturális életét teheti színesebbé.