Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

Csíkszentdomokos sorsforduló szokáskultúrája




A javaslatot benyújtó intézmény: Hargita Megyei Értéktár Bizottság

A javaslatot benyújtó személy: Balázs Lajos, Márton István

Képek


Leírás

Csíkszentdomokos sorsforduló szokásainak – születés, párkeresés-, párválasztás, lakodalom, elmúlás és temetkezés, paraszti nemi kultúra és -erkölcs – kultúrája dr. Balázs Lajos 45 éven át folytatott vertikális néprajzi gyűjtései, kutatásai nyomán vált ismertté és lett a magyar néprajztudomány egyöntetűen elismert vagyona, értéke. Kutatási eredményeit 11 könyvben, monográfiákban dolgozta fel, melyeket az akadémiai szakmai értékelések páratlannak és óriási teljesítménynek tekintenek. A több mint 350 helybéli adatközlővel folytatott mélyinterjúk, közvetlen gyűjtések a székelység, erdélyi- és egyetemes magyarság sorsfordulóihoz kötődő szokáskultúrájának előzmény nélküli mélyrétegeit, elemeit, rítusai hozta felszínre. A lokális hagyományok vertikális kutatásának módszere nagyon távoli korok máig nem értett vagy csak részben értett titkait, hiedelmeit, rítusait tárta fel, megerősítve a székely-magyar népi kultúra, az egyetemes magyar népi kultúra pluralizmusának és sajátosságainak dialektikáját. Kutatásai, összehasonlításai alapján Balázs Lajos eljut arra a következtetésre, hogy a magyarság, székely-magyarság jóval a honfoglalás előtt rendelkezett összeálló, kiforrott beavató rítusrendszerrel, ami megóvta a szétzülléstől, elcsőcselékesedéstől, és aminek köszönhetően megvalósíthatta legnagyobb vállalkozását, a honfoglalást.

A javasolt érték arra a felismerésre vezet rá, hogy, noha a születés, házasság, halál, nemiség valamennyi biológiai entitás és társadalmi érés következménye, ugyanakkor óriási kultúrageneráló tényezők is. A meglepő, történelmi adatnak is beillő felfedezések eljuttatnak arra a következtetésre, hogy a szokásoknak, rítusoknak van láthatatlan, spirituális valósága is, mely szintén része a kultúrának és a válaszokban megtalálja népünk felemelkedésének másképpen elbeszélt történelmét: szemléletének, világlátásának, gondolkodásának, vallásosságának, mentalitásának, életvitelének módozatait, sajátos ritmusát és rítusrendszerét. A szerző által felgyűjtött, feldolgozott, rendszerezett szokáskultúra egyértelműen tükrözi az egyén, család, közösség, mikró- és makró társadalom működésének elveit, szabályait, vétségek és szankciók harmonizációját, egyszóval a fennmaradás, együvé tartozás és közösségi kohézió alapelv-rendszerét, „alkotmányát”.

Kiemelendő a felajánlott érték korszerűsége, mához is szóló üzenete, aminek lényege az hogy a népi kultúra egészén belül a sorsfordulók szokásrendszere irányt szab, törvényt szab, mint az alkotmányok, a közösségek és egyének mozgás és cselekvés terének, módozatainak, meghatározza kinek-kinek az igent, s meghatározza a nemet. Feltárja azt a zseniális paraszti tapasztalatot, hogy a szokások kézben tartása, ellenőrzése nem más, mint a család, az egyén és a közösség életterének megszervezése, ellenőrzése, kézbentartása. Megvédi az egyént és közösséget a deviáns jelenségektől, a maga kontroll és figyelmeztető eszközeivel határt szab minden olyan jelenségnek, ami a közösség erkölcsi és szervezési mechanizmusainak lazulásához vezetne. Eme tények megértése nélkül a „rendtartó székely falu” fogalmának nincs fedezete, de kortárs világunk közösségi rendjének sincs káoszt hárító belső, autonóm energiája.





Forrás

Balázs Lajos

1994 Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest.

1995 Menj ki én lelkem a testből. Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

1999 Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

1999 Csíkszentdomokos. Monográfia. Hargita Kiadó Hivatal, Csíkszereda.

2003 Folclor. Noţiuni generale de folclor şi poetică populară. Egyetemi jegyzet. Scientia Kiadó, Kolozsvár.

2006 A vágy rítusai – rítusstratégiák. A születés, házasság, halál szokásvilágának lelki hátteréről. Scientia Kiadó, Kolozsvár.

2009 Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

2010 Amikor az ember nincs es ezen a világon. Paraszti nemi kultúra és nemi erkölcs Csíkszentdomokoson. II. bővített kiadás. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

2012 Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúra világából. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

2013 Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál. I. Szeretet fogott el a gyermek iránt. A születés szokásvilága Csíkszentdomokoson. Második, bővített kiadás. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

2014 Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál. II. Az én első tisztességes napom. Párválasztás és lakodalom Csíkszentdomokoson. Második, bővített kiadás. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.

2015 Sorsfordulások rítusai a székely-magyaroknál. III. Menj ki én lelkem a testből Elmúlás és temetkezés Csíkszentdomokoson. Második, bővített kiadás. Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda.




Indoklás

A fentiek alátámasztására idézzük négy néprajztudós és kultúrtörténész értékítéletét:

„Ha jól számolom, ez a hatodik opus abban a magyar nyelvterület folklórirodalmában példátlan, de nemzetközi tekintetben is párját ritkító vállalkozásban […], amit a Balázs Lajossal megáldott Csíkszentdomokos és a Csíkszentdomokossal megáldott Balázs Lajos [kiemelés a szerző által] egymásra találásának köszönhetünk. Az első három kötetet, tekinthetjük alapozásnak, az 1970-es évektől Csíkszentdomokoson gyűjtött folklóranyagot dolgozta föl. Persze már azok sem voltak egyszerű leltározások, szerzőjük nemcsak elemezte a születés, a házasság és a temetés szokásvilágát, de értő módon összevetette és be is ágyazta az egyetemes folklórkincsbe. Ezt a munkát nevezhetjük Csíkszentdomokos hagyományos paraszti hagyománya feltörésének, az agrárvilág szakkifejezésével szólva: művelésbe fogásának, amiben már benne volt a nagyobb szintézisek lehetősége, ígérete. […]

A magyar néprajztudomány már az első három kötetre is felütötte a fejét, de a következő tíz esztendő során megjelent két, még mélyebbről merítő munka egyértelműen felkeltette a magyar társadalomtudomány művelőinek figyelmét. Rangosnál rangosabb szakemberek fejezték ki elismerésüket – mondhatjuk elragadtatásukat – Balázs Lajos teljesítménye fölött.” (Halász Péter, néprajzkutató, Budapest)

„Balázs Lajos […] megírt három vastag könyvet Csíkszentdomokos lakodalmi, temetkezési és születési szokásrendjéről: nem túlzás, hogy e trilógiának nincs párja a magyar nyelvterületen. […] Balázs Lajos, a türelmes, kitartó és hűséges ember munkája sokunk számára mutatja meg példaszerűen, mire is képes a néprajz a hagyományos és a modern világban”. (Mohay Tamás, professzor, az MNT főtitkára, 2008)

„Úgy tudom: egyetlen romániai néprajzkutató sem dolgozott annyi ideig ugyanazon a terepen, senkinek sincs annyi adata ugyanarról a faluról, senki nem ismeri olyan mélységében a vizsgált közösséget, mint ő. Senkinek sem sikerült, akár különböző közösségben is, az emberélet három nagy fordulójáról monográfiát írni. A szakmabeliek véleménye egyöntetű: az, amit tett, módszertani nóvum, hiszen az általa végzett nagyon alapos feldolgozás, a mélyfúrás hozhatott csak újat az átmeneti rítusok kutatásában. Különleges figyelme, érzékenysége, invenciozitása, terepismerete, kitartása segítette mindebben. Munkája nyomán írott formát kapott a felfedezés: mennyiben sajátosan helyi, mennyiben általánosan magyar és mennyiben egyetemesen emberi a csíkszentdomokosi társadalom életének nagy fordulói: a születés, a szerelem, a halál.” (Dr. Gagyi József, professzor, Marosvásárhely, 2003)

„A társadalomnéprajz felfedezés értékű leírásait és elemzéseit Balázs Lajosnak köszönhetjük, aki Csíkszentdomokoson páratlan mélységű adatfelvételeket végzett a »három szükség«, a születés, a házasság és a halál szokásvilágáról, majd – mintegy betetőzésül – a nemi kultúra és a nemi erkölcs hagyomány által vezérelt értékrendjéről.” (Paládi-Kovács Attila, akadémikus, Budapest, 2011)



Utolsó frissités: 2019-12-13 14:00:24