A mezőtelegdi református templom

A Nagyvárad–Kolozsvár főútvonal mentén, Nagyváradtól 22 km-re fekszik. Nevét először egy 1256-ból származó oklevél említi, Thelegd formában.

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 376, BH-II-m-A-01215

A késő gótikus stílusú templomot Telegdi István, II. Ulászló király kincstárnoka építtette 1504–1507 között. Ez, bővítése egy kora gótikus stílusúnak, amelyből csak a déli és nyugati része maradt meg. Ezeken a falakon láthatók a 14. század végi és 15. század eleji falfestmények. A szószéket Ónadi István és felesége készíttette 1742-ben, amelyet a rajta levő felirat is igazol. A klasszicizáló késő barokk stílusú tornyot 1791–1793 között toldották a templomhoz, melynek építője Éder Jakab váradi mester volt. 2006–2008 között általános felújítás történt.

Leírása

Egyhajós, a szentély fölött kontyolt nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. Barokkos tornya lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött timpanonos szemöldök, fölötte egy kör alakú és egy ovális világítóablak látható. Az első emelet tükrében egy hasonló ovális világítóablakot vágtak. A második emelet négy oldalán keretelt, félköríves, zsalus ablak látható, kötényes könyöklőpárkánnyal és vállra futó szegmensíves szemöldökkel, melynek mezejében füzérdíszt helyeztek. Magas, lanternás, barokk toronysisakja alatt barokk óraíves párkány látszik, óraszámlappal. A torony két oldalán, a nyugati homlokzaton, egy-egy nagyobb hosszúkás, egyenes lezárású ablak látható, a karzat megvilágítására. Hajóját északon és délen is támpillérek erősítik. A déli oldalhoz kis portikusz kapcsolódik, csúcsíves ablakai kőrácsos záródásúak. Alacsonyabb és keskenyebb szentélye a sokoldal három oldalával zárul, rajta kőrácsos ablakok. A szentély északi oldalához sekrestye kapcsolódik, szintén kőrácsos ablakkal.

A hajó és a szentély hálóboltozatos. A hajó 12 m hosszú, 14 m széles, a szentély 12 m hosszú és 8 m széles. A kettőt csúcsíves diadalív választja el, de tengelyeik nem esnek egy vonalba. Az eredeti hálóboltozat talán még a török időkben elpusztult, s valószínűleg kazettás mennyezettel cserélték fel. A ma látható mennyezetet az 1909. évi tűzeset után építették újjá. Nyugati díszes orgonakarzatát faragott oszlopok és gyámok tartják. Az 1742-ben épített barokk szószéke a diadalív déli oldalán van.

A templom alatt van a Telegdi-család sírboltja. Itt nyugszik Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin, valamint Ugrai György bihari alispán neje, Szemere Ilona és három gyermeke: Anna, Borbála és István. A szentély falába épített sírkövek a 16–17. századból valók. Balról jobbra ezek a következők: a szentély északi falában Ifj. Telegdi Miklós sírköve (1583), id. Telegdi Miklós  vörös márvány domborműves sírköve látható, amelyen egy élő oroszlánon állva, páncélosan, jobbjával buzogányát sújtásra emelve, balkezét kardja markolatán tartva ábrázolja (1560). A szentély keleti falában:  Miskolczy Lajos és Szodoray Eszter emléktáblája, Ispán István sírköve (1649), Id. Telegdi József emléktáblája (1916) áll. A szentély déli falában Telegdi István címeres síremléke (1507–1514) és Tardi István síremléke (1726) látható. Felirat található a szószék mögötti diadalíven, valamint a déli fal falképein. Javítási emléktábla áll a nyugati falon, amelyen olvashatjuk:

Ezt az Isten házát kijavították az 1903/4 éven

felséges urunk és királyunk

I. FERENCZ JÓZSEF

és a műemlékek országos bizottsága anyagi

hozzá járulásával néhai VÁRADY DÁNIEL

hagyatékából és a hívek áldozat készségéből.

Ugyanez alkalommal állíttatott fel az orgona...

A templomkertben Bocskai Istvánné Hagymássy Katalin mellszobra, egy kopjafa, a világháború emlékére és egy turulmadaras emlékmű áll.

Avram Alexandru – Godea Ioan

1975 Monumente istorice din Ţara Crişurilor. Editura Meridiane, 1975.

Borbély Gábor – Dukrét Géza – Péter I. Zoltán – Stark Erzsébet

2004 Bihar megye útikönyve. II. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Apolló Irodalmi Társaság, Budapest.

Bunyitay Vincze

1884 A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. III. Egyházak. Nagyvárad, 1884.

Crişan, Ioan

2006 Aşezările rurale medievale din Crişana (secolele X–XIII). Editura Muzeului Ţării Crişurilor, Oradea.

Dukrét Géza

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Emődi János – Varga Árpád

2004 Telegdi sírkövek, emléktáblák. (Partiumi füzetek, 33.) Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Emődi Tamás (szerk.)

2004 Örökségünk védelmében. Egyháztörténeti értékek gondozása a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. Királyhágómelléki Református Egyházkerület Műszaki Osztálya, Nagyvárad.

Hajdú-Moharos József

2000 Magyar településtár. Kárpát-Pannon Kiadó, Budapest.

Jakó Zsigmond

1940 Bihar megye a török pusztítás előtt. Sylvester nyomda Rt., Budapest.

Nagy Sándor, K.

1884 Bihar-ország. Nagyvárad. (1884, reprint kiadás, PBMET.)

A Nagyvárad–Kolozsvár főútvonal mentén, Nagyváradtól 22 km-re fekszik. Nevét először egy 1256-ból származó oklevél említi, Thelegd formában.

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 376, BH-II-m-A-01215

A késő gótikus stílusú templomot Telegdi István, II. Ulászló király kincstárnoka építtette 1504–1507 között. Ez, bővítése egy kora gótikus stílusúnak, amelyből csak a déli és nyugati része maradt meg. Ezeken a falakon láthatók a 14. század végi és 15. század eleji falfestmények. A szószéket Ónadi István és felesége készíttette 1742-ben, amelyet a rajta levő felirat is igazol. A klasszicizáló késő barokk stílusú tornyot 1791–1793 között toldották a templomhoz, melynek építője Éder Jakab váradi mester volt. 2006–2008 között általános felújítás történt.

Leírása

Egyhajós, a szentély fölött kontyolt nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. Barokkos tornya lizénás-tükrös díszítésű, sarkai lekerekítettek. Egyenes lezárású bejárata fölött timpanonos szemöldök, fölötte egy kör alakú és egy ovális világítóablak látható. Az első emelet tükrében egy hasonló ovális világítóablakot vágtak. A második emelet négy oldalán keretelt, félköríves, zsalus ablak látható, kötényes könyöklőpárkánnyal és vállra futó szegmensíves szemöldökkel, melynek mezejében füzérdíszt helyeztek. Magas, lanternás, barokk toronysisakja alatt barokk óraíves párkány látszik, óraszámlappal. A torony két oldalán, a nyugati homlokzaton, egy-egy nagyobb hosszúkás, egyenes lezárású ablak látható, a karzat megvilágítására. Hajóját északon és délen is támpillérek erősítik. A déli oldalhoz kis portikusz kapcsolódik, csúcsíves ablakai kőrácsos záródásúak. Alacsonyabb és keskenyebb szentélye a sokoldal három oldalával zárul, rajta kőrácsos ablakok. A szentély északi oldalához sekrestye kapcsolódik, szintén kőrácsos ablakkal.

A hajó és a szentély hálóboltozatos. A hajó 12 m hosszú, 14 m széles, a szentély 12 m hosszú és 8 m széles. A kettőt csúcsíves diadalív választja el, de tengelyeik nem esnek egy vonalba. Az eredeti hálóboltozat talán még a török időkben elpusztult, s valószínűleg kazettás mennyezettel cserélték fel. A ma látható mennyezetet az 1909. évi tűzeset után építették újjá. Nyugati díszes orgonakarzatát faragott oszlopok és gyámok tartják. Az 1742-ben épített barokk szószéke a diadalív déli oldalán van.

A templom alatt van a Telegdi-család sírboltja. Itt nyugszik Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin, valamint Ugrai György bihari alispán neje, Szemere Ilona és három gyermeke: Anna, Borbála és István. A szentély falába épített sírkövek a 16–17. századból valók. Balról jobbra ezek a következők: a szentély északi falában Ifj. Telegdi Miklós sírköve (1583), id. Telegdi Miklós  vörös márvány domborműves sírköve látható, amelyen egy élő oroszlánon állva, páncélosan, jobbjával buzogányát sújtásra emelve, balkezét kardja markolatán tartva ábrázolja (1560). A szentély keleti falában:  Miskolczy Lajos és Szodoray Eszter emléktáblája, Ispán István sírköve (1649), Id. Telegdi József emléktáblája (1916) áll. A szentély déli falában Telegdi István címeres síremléke (1507–1514) és Tardi István síremléke (1726) látható. Felirat található a szószék mögötti diadalíven, valamint a déli fal falképein. Javítási emléktábla áll a nyugati falon, amelyen olvashatjuk:

Ezt az Isten házát kijavították az 1903/4 éven

felséges urunk és királyunk

I. FERENCZ JÓZSEF

és a műemlékek országos bizottsága anyagi

hozzá járulásával néhai VÁRADY DÁNIEL

hagyatékából és a hívek áldozat készségéből.

Ugyanez alkalommal állíttatott fel az orgona...

A templomkertben Bocskai Istvánné Hagymássy Katalin mellszobra, egy kopjafa, a világháború emlékére és egy turulmadaras emlékmű áll.