Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

Az 1916-os bekecsi csata emlékezete




A javaslatot benyújtó intézmény: Nyárádmente Kistérségi Társulás

A javaslatot benyújtó személy: Balássy András

Képek


Leírás

Az első világháború kitörése után Románia két évig semleges maradt, de az 1916. augusztus 17-én, Párizsban aláírt titkos szerződés értelmében a háborúba való belépés esetén Franciaország, Oroszország, Olaszország és Anglia elismeri Románia Erdélyre vonatkozó követeléseit. A titkos szerződés aláírása után tíz nappal, augusztus 27-én este a román csapatok a Kárpátok 18 hágóján átlépték a határt. A hágókat védő, elavult, kiselejtezett fegyverekkel felszerelt idős népfelkelőkkel szemben a váratlan támadás látványos sikereket hozott: másnap elfoglalták Brassót, majd a támadás a Székelyföld felé folytatódott. Az egyre csökkenő honvédeken felülkerekedve, a román csapatok hatnapi kemény csata után szeptember 11-én elfoglalták Csíkszeredát, majd 15-én bevonultak Székelyudvarhelyre is. Azonban a Székelyföldet védő népfelkelők ellenállása nem volt hiábavaló, ugyanis az elhúzódó csatározás időt adott a reguláris egységek gyors átcsoportosítására. A hadjárat utolsó, mindent eldöntő hadműveletére pedig Parajd-Szováta térségében került sor szeptember 26-a és október 3-a között. Az osztrák–magyar alakulatok védelmi harcaihoz először egy bosnyák gyalogezred katonái csatlakoztak Parajd térségében, majd megérkeztek a miskolci, illetve a kassai 9-es és 10-es honvéd gyalogezredek is. A galíciai frontról átcsoportosított harcedzett honvédseregeknek sikerült megállítani a román offenzívát. A Bekecs minden oldalán kemény harc dúlt, majd a stratégiai fontosságú Bekecs-tető birtoklásáért véres csata folyt. Október 3-án került sor az utolsó rohamra, de a román csapatoknak nem sikerült átütniük a védelmi vonalakat. A sikertelen támadás után fokozatosan visszavonultak a Kárpátok vonaláig. A Bekecsen még október ötödikén is voltak harcok, amikor a visszavonulást fedező utóvéd egységeket rajtaütésszerű hadműveletekkel számolták fel.





Forrás

Józsa András

2011 Csata a Bekecsen. Népújság. LXII. évf. 233. (17924) sz. október 7.




Indoklás

A Bekecs-hegyen lezajlott csata nagy jelentőséggel bírt a magyar történelem ezen korszakában, mivel a keleti fronton harcoló egységek hiánya miatt az előretörő román seregeket itt sikerült megállítaniuk a hátországot védő székelyeknek.



Utolsó frissités: 2020-07-17 12:28:01