Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A vármezői pisztráng-tenyészet és vendéglátás




A javaslatot benyújtó intézmény: Nyárádmente Kistérségi Társulás

A javaslatot benyújtó személy: Balássy András

Képek


Leírás

A vármezei pisztráng-tenyészet és a köréje kiépült vendéglátás egy igazi „amerikai álom” története.

Az 1896-ban Vármezőn született Lokodi Gergely a Nyárád nagy ágán egy új vízi fűrészt helyezett üzembe. A vállalkozásba betársult a kapitalista nagytőke, és ennek eredményeként 1929-ben megalakult a Lokodi et Co. Faipari Részvénytársaság.

Az első világháború Olaszországba sodorja Lokodi Gergelyt, a Doberdói csatatérre, itt teljesít katonai szolgálatot. Valahol itt, Észak-Olaszországban lát életében pisztráng-tenyészetet. Hazatérte után értékesíti a fafeldolgozó cégben levő részvényeit és hozzáfog az Olaszországban látott létesítmény megvalósításához a Nyárád mentén. Ötlete, vállalkozása akkoriban egyedülálló és innovatív a térségben, Erdélyben, nem csoda hát, hogy hallva szándékáról, falustársai azt terjesztik róla, eszét vesztette a háborúban.

1934-ben tehát a gyáralapító Lokodi Gergely kilép az Rt.-bõl, és a végkielégítésből a Lapos nevű dűlőben földet vásárol, melyen halastavakat létesít, melyeket szivárvány-pisztránggal népesít be. És hamarosan kiderül, hogy ötlete egyáltalán nem volt egyáltalán a valóságtól elrugaszkodott. Korabeli nyugták tanúsága szerint Lokodi Gergely bácsi halaiért nemcsak Budapestről, de Bukarestből is eljöttek a kereskedők, egész évre leszerződték az árut úgy, hogy előre ki is fizették. A vonattal, jégen, faládában szállított vármezei halak egy nap alatt eljutottak a két főváros piacaira.

A halüzemben a második világháború jelentős károkat okozott. 1948-ra ismét nyereséges vállalkozássá vált, az államosítás azonban gátat szabott ennek a lendületnek. A tórendszer a román állam tulajdonába kerül. A 89-es rendszerváltást követően megváltoznak a tulajdonviszonyok, és a Lokodi család visszakapja a tórendszer egy részét. 1994-ben megépül a mai halászcsárda magját képező első épület. 2009-ben nyílik meg az újjáépült Halászcsárda, mellette pedig szálláshelyek épülnek.






Indoklás

A létesítmény Vármezőt a megye egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságává tette. Továbbfejlesztése, a szolgáltatások diverzifikálása nagyban hozzájárulhat a kistérség turisztikai vonzerejének növeléséhez és gazdasági fellendüléséhez.



Utolsó frissités: 2015-12-10 18:56:49