A vallásszabadság törvénye (1568)

Az 1568. január 6–13. közötti tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást.

Az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés vallásügyi határozata: „Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezőtt, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyőgessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

Balázs Mihály

2008 Megjegyzések János Zsigmond valláspolitikájáról. Credo 14. (1–2) 67–93.

2013 Tolerant Country – Misunderstood Laws. Interpreting Sixteenth-Century Transylvanian Legislation Concerning Religion. The Hungarian Historical Review : new series of Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae 2. (1) 85–108.

Benda Kálmán, id.

1994 Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság. Erdélyi Múzeum LVI. (3–4) 1–4.

Boldizsár-Zeyk Imre

1993 Az 1568. évi tordai országgyűlés emléke. Honismeret 21. (5) 6–8.

Simén Domokos

1993 János Zsigmond valláspolitikája. Keresztény Magvető 99. (1) 12–23.

Szabó Árpád

1996 Az 1568. évi tordai országgyűlés határozata a vallásszabadságról és az erdélyi unitarizmus. Keresztény Magvető 102. (3) 170–174.

A 16. század vallásháborúitól dúlt Európában Erdély a vallási türelem klasszikus szigetévé vált, menedéket adott az Európából elüldözött gondolkodóknak. A vallásszabadságot törvénybe iktató erdélyi rendek, a magyarok, a székelyek és a szászok közös egyetértésével hozott határozat évszázadokra biztosította a felekezeti együttélés békés feltételeit. Európában egyedülálló, hogy az országgyűlés határozatát megindokoló érvelésükben a rendek a Szentírás szavára hivatkoztak: „a hit Isten ajándéka”.