Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A Tordai-hasadék




A javaslatot benyújtó intézmény: RMDSZ

A javaslatot benyújtó személy: Hegedüs Csilla

Képek


Leírás

A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon közkedvelt túrázó hely úgy a helyi lakosság, mint az anyaországi turisták körében.

A hasadék a Torockói-hegységben, Peterdi-gerinc és a Kövesbérc–Szindi mészkőgerinc között alakult ki a mezozoikumban, vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken.

A mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai.

A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg. A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kívül csak Ázsia vidékein él meg. A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.

Számos Szent László-legenda kapcsolódik a hasadék kialakulásához. A monda szerint László király serege kemény ütközetett vívott a túlerőben levő kunokkal Torda határában, de a kun sereg erőfölénye miatt nem bírtak velük. Ebben a reménytelen helyzetben László király úgy döntött, hogy visszavonulást fúvat, nehogy odavesszen a serege. A kürt szavára visszafordultak a magyarok és a Torda feletti hegy irányába kezdtek vonulni. A kunok rögtön a nyomukba eredtek. Ekkor László feltekintett az égre, és Istenhez imádkozott.

Ebben a pillanatban kettéhasadt a hegy, s László háta mögött nagy hasadék keletkezett. A kunok meghökkenve álltak meg a szakadék peremén, majd a csodát látva ijedtükben visszafordultak. A népi legenda szerint így keletkezett a Tordai-hasadék, s a szerencsésen megmenekült király lovának patkónyomai ma is látszanak a hasadék fölötti Patkós-kövön.








Indoklás

A Tordai-hasadék Erdély hegy- és dombvidékének egyik meghatározó formája. Kedvelt túraútvonal belföldi és külföldi látogatók számára egyaránt.

Szinte nincs olyan iskola, osztályközösség, amelyik ne szervezett volna már legalább egy utat a hasadékhoz, ezzel tanítva gyermekeinket úgy természeti kincseink védelmére, mint legendáink, hagyományaink megőrzésére.

A Tordai-hasadékhoz kötődő Szent László legendavilág valóságos kulturális örökséggé varázsolja természeti kincsünket, ezért úgy gondoljuk, többszörösen is kiérdemli helyét az erdélyi magyar értékek között. 



Utolsó frissités: 2015-12-12 15:22:04