A Székelykő

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegység jellegzetes hegycsúcsa a Székelykő, mely Torockótól keletre, a Várfalvával való találkozásánál terül el.

A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét.

Jellegzetes formája miatt tartja a mondás, hogy a faluból nézve itt kétszer kel fel a nap. A szájhagyomány szerint a Nap egyszer a magyarokért, egyszer pedig a románokért kel fel. Miután hajnalban felkel, hirtelen eltűnik az 1171 m magas Székelykő mögé, és aztán ismét megjelenik. A legismertebb irodalmi mű, amelyben említést tesznek eme jelenségről Jókai Mór Egy az Isten című regénye.

A Székelykő Torockó faluból gyalogosan is megközelíthető. A hegy megmászása a kijelölt túraútvonalon nem igényel különleges felkészültséget, Torockó főteréről indulva a kék jelzést követve könnyen megközelíthető.

Az erdélyi művelődéstörténet két jeles személyisége származik a vidékről: Brassai Sámuel (1797–1897) erdélyi polihisztor és Kriza János (1881–1875) folklórgyűjtő, unitárius püspök.

http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Piatra_Secuiului_r.htm

http://lumeamare.ro/2010/04/10/rimetea-satul-de-sub-piatra-secuiului/

http://torocko.org/szekelyko.html

Torockó – Külföldi Szállások.hu

 Ahol kétszer kel fel a nap – Hetek, 2007. február 

A Székelykő az erdélyi táj egy meghatározó formája, mely Torockó amúgy is mesébe illő faluképe fölé magasodva, festői látványban részesíti a látogatókat.

Részben a Székelykőnek köszönhető a torockói falukultusz, a sikeres faluturizmus, a régió köztudatban elfoglalt helye. Véleményünk szerint nem kérdéses, hogy a Székelykőnek – Torockó épített örökségével együtt – helye van az Erdélyi Magyar Értéktárban, ezért tisztelettel kérvényezzük felvételét.