A székelyhídi Csíkos-tó ingóláp

A hajdankori érmelléki mocsárvilág utolsó megmaradt képviselője. A patak völgyében itt egy kb. 500 m hosszúságú, 140 m szélességű, vízzel töltött mélyedés található, amelynek mélysége helyenként eléri a 3 métert. A terület közepén egy 2,5 hektáros ingóláp alakult ki az elsüllyedt, tőzegesedő növényi maradványokból. A szövedék vastagsága néhol 1,5 métert is elér, máshol alig 0,5 méteres. A lápon gyökerező mézgás égerfák erdőt alkotnak, ennek nagyobb példányait a gyökerek nem tudják megtartani, ezért féloldalra dőlnek. A fák alatt a mocsári haraszt (Thelypteris palustris) tömegesen zöldell, a fák koronáját kúszónövények lepik be.

Az ingóláp számos növényi ritkaságnak ad otthont, ezek között számos, a hegyvidékről lehúzódott faj található:

• gyapjas sás (Carex lasiocarpa),
• dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens),
• vidrafű (Menianthes trifoliata),
• berzedt tőzegmoha (Sphagnum squarrosum).

Jelen van néhány jégkorszak végi reliktum faj is, mint:

• lápi nádtippan (Calamagrostis stricta),
• rostosövű sás (Carex appropinquata),
• egy ritka tőzegmoha (Sphagnum fimbriatum).

A lápot bokorfűzes övezi, ezen átvergődve eljutunk egy rencével, békalencsével és békatutajjal borított vizes területre, s ha ezt is legyőztük, következik maga az ingóláp, amelyen közlekedve minden lépésünkre figyelni kell, mert egy óvatlan mozdulatra derékig süppedünk az elpusztult növényi korhadékba, ahonnan nehéz kikászálódni.

A láp közelében, méretes kocsányos tölgyek sudarában található a térség egyetlen szürkegém (Ardea cinerea) fészkelő telepe. Az erdő aljnövényzetét sűrű medvehagyma (Allium ursinum) állomány alkotja.

Benedek Zoltán

1996 Érmellék. Helios Kiadó, Orosháza

Karácsonyi C.

1982 Vegetatia plaurului de la Sacueni (Jud. Bihor). Stud. Cerc. Biol. Seria Biol. Veget. Tom 34.

Karácsonyi Károly

1979 Az Érmellék élővilága. Művelődés. (10)

Egyedi maradványa egy hajdan a vidékre oly jellemző mocsárvilágnak, számos botanikai ritkasággal, amelyek szigorú védelmet érdemelnek.