Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A nagyváradi Fekete Sas-palota




A javaslatot benyújtó intézmény: Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság

A javaslatot benyújtó személy: Dukrét Géza


Leírás

Sor- és kódszáma a műemlékek lajstromában: 244. BH-II-m-A-01086

Építési év: 1907–1908. Stílus: szecesszió. Tervező neve: Komor Marcell, Jakab Dezső. Kivitelező neve: Sztarill Ferenc. Az épület eredeti rendeltetése: multifunkcionális

A Fekete Sas palota építését 1907. április 6-án kezdték el, azt megelőzően a munkások március 19-től csak az alapokat ásták. Az építéssel jól haladtak, ugyanis 1907. november 22-én megtarthatták a bokrétaünnepélyt is. A következő évben tovább folyt az építkezés, de ekkor már Sztarill Ferenc és a műépítészek között a viszony meglehetősen feszültté vált. A kivitelező ugyanis nem ragaszkodott szigorúan a tervekhez. Komor Marcell és Jakab Dezső 1908-ban a városi tanácshoz beadott folyamodványában határozottan leszögezte: a beépített vasbeton és rabicmennyezeteket, a vas- és vasbeton oszlopokat nem ők tervezték, nem ők méretezték a vasgerendákat, s azok tartósságáért és teherbírásáért nem vállalnak felelősséget. Egy új, jórészt még kikísérletezetlen födémszerkezetet használtak, az úgynevezett Mátray-födémeket. (A feltaláló nyolcvanévnyi garanciát vállalt, ami 1988-ban járt le.) Mátray a betonhoz, hogy a födémeket könnyebbé tegye, salakot kevert. Nagy hátránya az eljárásnak, hogy nedves közegben a szén szétmarja a fémvázat.

1908 novemberére elkészül a Fekete Sas-palota, amelyet a megye és a város vezetőinek jelenlétében november 16-án adták át hivatalosan. Egy korabeli újságcikkből megtudhatjuk, hogy milyen helyiségekből is állt ez az épületkomplexum: A Szent László téri oldalon 4, a Kossuth utcai oldalon 8, a passzázsban 24 üzlethelyiség. Volt még benne egy kávéház (ahol ma nagyjából a Raiffeisen bank és élelmiszerüzlet van) hat különszobával, egy étterem (ma készruhaüzlet) 15 mellékhelyiséggel, egy szálloda 75 szobával, egy vigadó, mellette egy kisteremmel, cukrászdahelyiség, külön lépcsőházzal és lifttel a Szent László térre néző lakások, három klubhelyiség, stb.

A Fekete Sas palotát fennállása óta többször is tatarozták, de sajnálatos módon avatatlan kézzel átalakításokat is végeztek rajta. Ennek lett áldozata valamikor az 1950–1960-as években a főhomlokzat három díszes portáléja, illetve a fából készített, tulipános motívumokkal megfaragott ajtóinak és kirakatainak legtöbbje. Csak néhány maradt meg mutatóba – például a szálloda, a vigadó ajtaja – de azok nem szolgáltak példakánt a későbbi restaurálások alkalmával. Az első hiteles felújítási tervet az 1980-as évek elején Oszaczky Ernő és Vági László műépítészek készítették el alapos előtanulmányok után az eredeti tervrajzok, korabeli fényképek alapján. Sajnálatos, hogy 1982-ben anyagi okokból a hiteles tervet az épületkülsőnél csak részben valósították meg, belsőleg pedig egyáltalán nem törekedtek, hogy visszaállítsák az eredeti térelosztásokat és díszítéseket. A palota akkor külsőleg egy zöldes árnyalatú színt kapott, amit 1989-ben rohammunkával sárgára festettek. Olajfestékkel a majolikadíszeket is átfestették.

Egy évtizedig még állagmegőrzést is alig végeztek az épületkomplexumon. Változás 2002 tavaszán történt, amikor a palota főhomlokzatának keskenyebbik részén levő bankszékháznál hitelesen visszaépítették az egykori portálét, majd a helyhatósági ülésen jóváhagyták a Fekete Sas főhomlokzatának felújítási tervét is. Ugyanazon év szeptemberében felállványozták a főhomlokzat keskenyebbik részét, megkezdték a munkát, amellyel 2003 tavaszán eljutottak egészen a passzázs bejáratáig. 2003 októberében a Kossuth utca homlokzatot tatarozták a passzázs bejáratától a szomszédos ház irányába. Felújították a vitrázst. Ezt követően 2004 tavaszán a passzázsban folytatták a munkát, augusztusig kijavították a vakolatot, a díszeket, újrafestették a falakat. Ezzel párhuzamosan a palota Szent László térre néző nagyobbik főhomlokzatán is helyreállították az egykori két portálét, a kisebbik homlokzaton látható alapján. A tatarozást 2004 őszén a palotának a szálloda által elfoglalt rész homlokzatának tatarozásával folytatták, azaz a Kossuth utca végi és a sarki homlokzattal, illetve a térre néző nagyobbik főhomlokzattal. 2006-ban a nyugati Szent László térre tekintő vitrázs is megújult. 2009-től kezdve indult meg az épület nyugati, a főtér felé néző főhomlokzatának és épületegyüttesének külső restaurálása, amely 2015-ben fejeződött be, de a belső restaurálás még folyik tovább, talán 2017-ben befejezik. 

 

Leírás

A Fekete Sas épületkomplexum tulajdonképpen két asszimetrikus épülettömbből áll, amelyeket a főhomlokzat síkjától jóval beljebb egy passzázs köt össze. Ez utóbbinak a Szent László (Unirii) térre néző főbejáratán kívül még két ki-, illetve bejárata van a Kossuth (Independenței) és a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utcára. Mindhárom bejárattól a központi kupola alá lehet eljutni, amelynek a Zöldfa utcára néző üveghomlokzatán látható a már említett Fekete Sast ábrázoló ólmozott üvegkép. Neumann Károly nagyváradi üvegfestészeti műtermében készült 1909-ben. Erre emlékeztetett az üvegkép alsó keretes sorának középső mezőjének felirata, (Neumann K. üvegfestészete Nagyvárad 1909. A színes vitrail tulajdonképpen elhelyezésénél fogva a Fekete Sas és a vele szomszédos egykori Zöldfa Szálloda épületének határát jelzi, vagy ha úgy tetszik, összekapcsolja a két épületet, ugyanis a színes üvegkép alatt a passzázs folytatódik immár az utóbbi épületen keresztül a Zöldfa utcai kijárat felé. Az üveges passzázs a budapesti Gresham-palotával mutat rokonságot.

A palotának a Szent László térre néző főhomlokzata a legdíszesebb. Az itteni nagyobbik és a kisebbik épülettömböt is hatszintesre építették: földszint, félemelet, három emelet és manzárdrész. A nagyobbik rész homlokzata szimmetrikus. A középső két tengely első és második emeletét hatalmas loggiák uralják, az alsónak szinuszoid vonalú felső része vonja magára a figyelmet, míg a második emeleti egy nagyméretű kagylóhoz hasonlít. A loggiák két oldalán egy-egy tengelynyi „bow-window”-szerű kiugró rész található, amelyeket az első emeleten egyenes lezárású, míg a másodikon félköríves ablakok törik át. Az ablakokat levelekkel, geometriai formákkal díszített keretelt mező köti össze. A sarki részen az ajtók, az ablakok tükörmélyítésű felületekben találhatók. A harmadik emeletet némileg beljebb építették a homlokzat teljes hosszában húzódó kőbábos attika mögé. A kerámialapokkal díszített itteni ablakok kisebb méretűek. A manzárdrész gazdagon díszített félköríves oromzatokban végződik. Ablakai oválisak, illetve félkörívesek. A központi orommezőt kagylószerűen kiképzett reprezentatív világítóablak töri át. Hasonló elemekből áll a kisebbik főhomlokzat is, amely a sarkon egy henger alakú toronyban folytatódik, amit egy díszes toronysisak zár le. A két tömböt összekötő épületrészt beljebb építették, földszintjén található a passzázs főbejárata. Az itteni ólmozott üvegkép a kupola alattinak csak gyenge másolata.

A palota Kossuth utcai homlokzata a főhomlokzatnál jóval ünnepélyesebb, de némileg szerényebb díszítésű is. Gyakorlatilag három részből áll: a Szent László tér felé néz az a szimmetrikus öttengelynyi négyszintes rész, amely a szállodához tartozik. Építészeti elemei hasonlóak a főhomlokzaton láthatókkal. A szálloda bejáratának díszes portáléja példaként szolgált a főhomlokzat három hasonló építményének rekonstrukciójához. Ezt követi a vigadói rész, amely három szintből és öt tengelyből áll. A középső három tengely egy háromkarélyos oromzatban végződik. A reprezentatív ablakok változatos kiképzést kaptak. Az első emeleti erkélyek középső mellvédjén volt egy emléktábla, amely azt hirdette, hogy itteni épületben tartották 1798-ban az első magyar nyelvű színielőadást. A márványtáblát az 1989-es tatarozás során eltüntették, de 2010-ben pótolták. Ezen a szinten az erkély két oldalán figurális domborművek sorakoznak, a tánc és a színház allegóriájaként. Az egész felület gazdagon díszített girland, rozetta, legyező motívummal. A Kossuth utcai homlokzatot egy öttengelyes egyemeletes szimmetrikus rész zárja. Ennek központjában található a passzázs monumentális, díszes bejárata, felette az első emeleti ablakot félgömb alakban kidomborodó üvegkupola zárja, felette a félköríves orommezőt ovális ablak töri át kagylódísztől övezve. Az épületrész középső tengelye két oldalán levő két-két traktust az emeleten keretelt félköríves ablakok törik át. Kötényrészüket figurális domborművek díszítik, míg föléjük ovális ablakok kerültek.





Forrás

Borcea, Liviu

2003 Memoria caselor. Editura Arca, Oradea.

Constantin, Paul

1972 Arta 1900 în România. Bucureşti, 1972.

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre

1990 A századforduló magyar építészete.  Szépirodalmi Könyvkiadó–Bonex, Budapest.

Papp Lajos

1943 Nagyvárad Városismertetés. Budapest.

Paşca, Mircea

2005 Exemple ale arhitecturii 1900 la Oradea: Komor Marcell, Jakab Dezső şi Mende Valér. Cele Trei Crişuri. Revista de cultură Oradea. (4–7)

2005 Operele arhitecţilor Vágó József şi Vágó László la Oradea. Editura Tipo MC, Oradea.

Péter I. Zoltán

1998 Nagyvárad építészeti emlékei a barokktól a szecesszióig. (Második, bővített kiadás.) Convex, Nagyvárad.

2002 Mesélő képeslapok. Noran Könyvkiadó, Budapest.

2003 Trei secole de arhitectură orădeană. Editura Ţării  Crişurilor, Oradea.

2003 Városvédő írások. Prolog Kiadó, Nagyvárad.

2005 Nagyvárad 900 éves múltja és épített öröksége. Noran Könyvkiadó, Budapest.

2008 Nagyvárad műemlék épületei. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

2011 Szecessziós építészet Nagyváradon. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.




Indoklás

Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri stílus követőjeként készítette el ennek a szecessziós palotának a tervét, gazdagon díszített magyaros motívumokkal. Miközben a szecesszió jegyében a tervezők többnyire csak a homlokzati architektúrára helyezték a hangsúlyt, ebben az esetben az építészpáros – akárcsak Lechner – nagy fontosságot tulajdonított az alaprajznak is, korszerű funkcionális és szerkezeti megoldásaik függetlenek az alkalmazott ornamentikától. A Fekete Sas-palota nem csak Nagyvárad, de Erdélynek is a legimpozánsabb, s talán a legértékesebb szecessziós stílusú épülete lett.

Az erdélyi szecesszió szakavatott kutatójának, Paul Constantin méltatása szerint: „A tervezők fantáziája, újító hajlama ez esetben már elérték a virtuozitást. A kompozíció asszimetriája, a népi motívumokból ihletődő formák és motívumok keveredése, amelyre hatással volt a barokk és a rokokó formavilága is, a Fekete Sas épületkomplexumot az erdélyi szecesszió legegyedibb és legérdekesebb alkotásává teszik. Ez az épületkomplexum joggal sorolható az európai szecesszió nagy alkotásai közé Raimondo d’Aronco torinói munkáitól kezdve egészen a nagy Antonio Gaudi barcelonai műveiig.”

Műemléki besorolása kiemelt országos jelentőségű A kategória.



Utolsó frissités: 2019-12-08 22:57:48