A siteri református műemléktemplom

A műemléktemplom a legújabb falkutatások szerint a 13. században épült, két szakaszban, román stílusban. A század elején épült a szentély és a hajó keleti része. A hajó nyugati része 13. század második felében épült, de nem kizárható, hogy a 14. század elején. A kettő határánál mind a déli, mind az északi falon falpillérszerű beugró falcsonk található. Itt lehetett a korábbi hajó nyugati zárófala. A hajdan itt állott karzathoz nemrég tárták fel a déli falban kialakított feljárót.

Az 1700-as tűzvésznél a régebbi írások megsemmisültek. A templomra vonatkozó első feljegyzés 1750-ből származik, amely szerint ekkor bővítették a hajót nyugat felé. Azonban csak kisebb átalakításokat végeztek, magasították a falakat. Az 1750-es évek végén építhették a portikuszt, a hajó északi oldalához. 1759–1761 között haranglábat építettek. 1773-ban ácsolták a két karzatot, két új ablakot vágtak a hajó északi falában és javították a támpilléreket. 1775-ben Petri Ferenc helyi mester megfestette a padelőket és talán a karzatok mennyezetének kazettáit. A nyugati ma is megvan. 1803-ban építették a tornyot, négy fiatoronnyal. 1855-ben nagyobb javításokat végeztek. 1860-ban orgonát helyeztek a keleti karzatra, amelyet a helybeli, majd Amerikába vándorolt vasgyáros, Szabó Pál és Mihály adományozott. Ekkor vághatták ki a diadalív felső részét. 1868–1869 között javításokat végeztek a tornyon, amely ekkor még fiatornyos volt. Hogy a templom világosabb legyen, az 1879 után befalazták a román kori ablakokat és helyettük nagy félköríves ablakokat vágtak a hajó falán és egy nagyobb kerek ablakot a szentélyben. Ebben az időszakban távolíthatták el a hajó famennyezetét. 1903-ban a torony ledőlt, helyette újat készítettek. Javítások voltak még 1974-ben és 1991-ben.

A templom nagy értékei közé tartoznak a falfestmények. A 13. és 14. századból való freskókat Révész Imre fedezte fel 1848-ban, amelyeket Lugossy József debreceni tanár tárt fel és írt le. Rómer Flóris 1874-ben írta le részletesen, Régi falképek Magyarországon című munkájában. 1879-ben Stornó Ferenc készített felméréseket a templomról és lemásolta a feltárt falképtöredékeket. Sajnos a többszöri feltárás és lemeszelés, valamint a szentélybe beépített orgonakarzat következtében a freskók sokat sérültek. A falképek jelenkori első vizsgálatára 1998-ban került sor. 

2002-ben megkezdték a templom restaurálását, Emődi Tamás építész-művészettörténész vezetésével. A helyreállítást előkészítő épületkutatás,a nagyarányú falszövetkutatás eredményeként, amelyben nagy szerepe volt Lángi József művészettörténésznek, 2004-ig feltárták a román kori ablakokat, az ülőfülkéket, a falba épített karzatfeljárót, valamint számos falképet. Lebontották a szentélybe épített orgonakarzatot, s itt is feltárták az ülőfülkéket és az eredeti román kori ablakokat. Kárpát-medencei műemlék-ritkaság a feltárt sarokcibórium, amely ma Európábancsak Németországban és Spanyolországban található. A helyreállítás tovább folytatódott, kisebb szakaszokban, ahogy az anyagi helyzet engedte. 2008-ig részben befejezték a templombelső felújítását, visszaállították eredeti formájára a diadalívet. 2008-ban fejezték be a külső javításokat. A restaurálás tovább folyt 2012-ben, a szentélyben, valamint a falképek feltárása és konzerválása. Mára befejezték.

Leírása: Egyhajós, faros nyeregtetős templom, nyugati homlokzata előtti toronnyal. A tornyot két hangsúlyos párkány osztja fel. A torony alatti bejárata szegmensíves záródású. Fölötte félköríves záródású ablak látható. Az első párkány fölötti tükörben kerek világítóablak, a felső emelet négy oldalán félköríves, zsalugáteres ablakok állnak. A torony sarkai lekerekítettek. Sokoldalú toronysisakja alatt barokk órapárkány látható, óraszámlappal. 

A hajó falán álló nagyobb félköríves záródású ablakok mellett, főleg a déli oldalán számos, nemrég feltárt, keskeny félköríves, mély tölcséres bélletű ablak látható. A hajó déli oldalához kettős portikusz kapcsolódik. A déli falat kettő, az északi falat egy támfal erősíti. A másik támfalát akkor bonthatták vissza, amikor a portikuszt építették.A hajónál jóval kisebb méretű szentély, félköríves záródású, három román kori ablakkal. 

A hajó síkmennyezetű. Északi és déli falában ülőfülkék sorakoznak. A korai templomrész déli falában karzatfeljáró maradványait láthatjuk. Szószéke a déli falon áll. A hajó délkeleti sarkában sarokcibórium maradványai láthatók, amelynek baldachin-szerű építményéből két falfelület és három faloszlop maradt meg. A negyedik szabadon álló oszlop és a boltozat elpusztult. Keleti falán határozott egyenes vonal jelöli ki az egykori oltár magasságát, mely felett négy angyal tartja a mandorlába foglalt, szivárványon trónoló Krisztus képét. Krisztus jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. E könyv fedelét, a dicsfényeket és az angyalok ruhájának mandzsettáját plasztikusan mintázták meg. Finom ornamentikájukat ugyanabból az anyagból rakták fel, mely a freskókat hordozza, de előtte sárga színnel vázlatosan meghúzták a körvonalaikat. A déli falon nyíló kerek bevilágító ablakot liliomos mustra keretezi, alatta a Szentlélek galambja jelenik meg élénk kék háttér előtt. Lentebb szabályos körív mentén asztal körül apostolok foglalnak helyet. Akorai templomrész déli, és északi falán számos falképet tártak fel. Adiadalív bélletének déli oldalán, az ív indítása alatti függőleges felületen, rózsaszín háttér előtt, Szent Móric egészalakos ábrázolását tárták fel, amely rendkívül ritka.Nyújtott félköríves, negyedgömbsüveggel boltozott szentélyét lépcsőzetesen tagolt diadalív választja el a hajótól. Itt is ülőfülkéket és falképeket láthatunk. Nyugati orgonakarzata nyolc faragott faoszlopon nyugszik. A hétregiszteres, mechanikus csúszkaládás építményt, Kiszely István orgonaépítő készítette 1860-ban. A 24 kazettából álló mennyezetet a karzat vastag deszkákból készült padozatának aljára festették, amelyeket egyszerűen felszegezett lécek választottak el. Ezeket a léceket a felújítás alkalmával leszerelték.

A templom mögött áll Séra Ferenc református lelkipásztor síremléke, aki elkísérte Kossuth Lajost londoni útjára.

Alexandru Avram

1969 Arhitectura romanică din Crişana. Comitetul Judeţean pentru Cultură şi Artă Bihor –Muzeul Oradea, Oradea, 1969.

Borovszky Samu

1901 Bihar vármegye és Nagyvárad. Budapest.

Bunyitay Vince

1884 A váradi püspökség története. II–III. Nagyvárad.

Dukrét Géza

1990 A siteri református műemléktemplom. Bihari Napló. nov. 24.

1992 A siteri református műemléktemplom. MűvelődésXLI. [ XLV.!] (1) 39–40.

2005 Hegyköz. Történeti monográfia. (Partiumi füzetek, 38.) Kiadja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, Nagyvárad.

2009 Épített örökségünk Bihar megyében. Kiadja a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad.

Emődi Tamás

2010 A siteri református templom és falképei. Kiadja a Siteri Református Egyházközség, Nagyvárad. 

Hajdú-Moharos József

1997 Partium. Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad.

Jakó Zsigmond

1940 Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest.

Nagy Sándor, K.

1884 Bihar-ország. Nagyvárad, 1884.

Lángi József

2004 Partiumi falképek kutatása és restaurálása. Siter. In: Emődi Tamás (szerk.): Örökségünk védelmében. Királyhágómelléki Református Egyházkerület Műszaki Osztálya, Nagyvárad, 65–70.

Marcu-Istrate, Daniela – Rusu, Adrian Andrei – Szőcs, Péter Levente (coord.)

2004 Arhitectura religioasă medievală din Transilvania. Középkori egyházi építészet Erdélyben. Editura Muzeului Sătmărean, Satu Mare.

Sámi Mihály

1985 A siteri református egyházközség és műemléktemplom rövid története. Református Szemle78. (1) 34.

Máthé Mária, Sz.

1975 Rómer Flóris bihari munkássága. (A bihari útinapló). In: Dankó Imre (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. Debreceni Déri Múzeum, Debrecen, 283–346.

Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára TtREL; Püspöki Hivatal iratai, 1: Bihari Egyházmegye Iratai.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a restaurálás befejezése után, a siteri Árpád-kori templomot különleges építészeti megoldásai és ikonográfiai szempontból ritka falképei miatt a Kárpát-medence legértékesebb műemlékei közé sorolhatjuk.