Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A Sebes-Körös szurdokvölgye és a Révi-szoros a Zichy-cseppkőbarlanggal





A javaslatot benyújtó személy: Dukrét Géza


Leírás

A Révi-szoros és a Zichy-cseppkőbarlang

Földrajzi szempontból a Sebes-Körös szorosán a Sebesvár (Bologa) és Rév közötti kb. 48 km hosszú szűk völgyet értjük, amely átvágja az Erdélyi Szigethegység északi részét, s egyben határt képez északon a Meszes- és Réz-hegység, délen a Vlegyásza és a Királyerdő hegységek között.

A Bánffyhunyadi medencét elhagyva, ahol a Sebes-Körös puha márna rétegeken halad át, hirtelen megváltozik a kőzetminőség, s egyből kemény kristályos kőzeteket kell átvágjon. Ezért Sebesvár és Kissebes (Poieni) között, egy 3 km-es szakaszon, kialakítja első szorosát. Majd több hasonló rövid szoros-szakaszok és eróziós medencék váltják egymást: Kissebes és Csúcsa között, Feketetó (Negreni) és Királyhágó (Bucea) között. Királyhágó után a folyó mészkőrétegekbe hatol, és innétől kezdve a völgy kihangsúlyozottabban szurdokvölgy. Növekszik a függőleges tagoltság, megjelennek a karsztjelenségek. A mellékfolyók, mint a Jád, Ökrök, Barátka, Misid, mind szurdokvölgyekkel csatlakoznak a Sebes-Körös szorosához. Csodálatosan festői vidék. Bánlaka (Bălnaca) és Sonkolyos (Şuncuiuş) között újra vad szurdokban kanyarog a folyó, melynek baloldalán, közel Sonkolyoshoz, találjuk a híres Szelek barlangját. Sonkolyos és Rév között fekszik az az 5 km-es szurdokvölgy, amely szépségénél és turisztikai jelentőségénél fogva úgy ment be a köztudatba, mintha ez lenne a Sebes-Körös szorosa. Ez a Révi-szoros. A folyó itt átvág egy mészkő antiklinálist. A Királyerdő mészköve a felső jurában alakult ki, ún. tithon korallmészkő. Kora kb. 150 millió év. Az Ős Körös a pliocén végén kezdte bevágni magát, de eróziós munkáját ma is végzi a szoros mélyén.

A szoros keletkezését tekintve több elmélet született:

1. epigenetikus, vagyis a völgyképződés a mainál jóval magasabb szinten, az ellenállóbb kőzetet is fedő, puha kőzettakaróban indult meg. Majd azt átvágva, az alatta levő keményebb kőzetbe mélyítette völgyét.

2. hátráló erózióval lefejezte a gerinc túlsó oldalának vizét.

3. barlangbeszakadás által. A leginkább elfogadott az első elmélet.

A környéken megtaláljuk a karszt minden formáját: számtalan barlangot, a felszínen dolinákat vagy töbröket. Egy-egy eldugult dolinát víz tölti ki, pl. az Öreg-tó, melynek vizét már beborította a sás és a káka. Zsombolyok, ördögszántás (karrmező), biogén karsztformák mellett visz el a kirándulók útja.

Az első, aki a Révi-szoros szépségeiben gyönyörködött, az ősember volt. Eszközeit, temetkezéseinek maradványait a bal parti Két püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske- és Devence barlangokban, valamint a szoros jobb oldalán levő Kétszemű-szikla alján, a Tündérvár barlangjában végzett ásatások hozták felszínre. Az ember számára járhatatlan volt ez a völgy, ezért alakult ki a Királyhágón át vezető út, amely már a rómaiak idejében összekötötte Aquincumot (Budát) Napocaval (Kolozsvárral). A középkorban a Sebes-Körösön tutajok szállították a sót és a fát Erdélyből Várad, majd Buda felé. Ennek ellenőrzésére épült még a 13. században a sóvám, egy őrtorony, az un. Tündérvár. Ez egy sziklafalba épült erős torony, amelyhez a sziklába vájt lépcsőkön lehet feljutni. Ablakaiból jól látható a szoros. A vámként elszedett árut a mellette levő barlang száraz, széles szájánál tárolták. A 19. században főleg a kalotaszegiek szállítottak tutajon nagy mennyiségű deszkát és zsindelyt, Váradra.

Az 1800-as évektől kezdve a völgy szépségeinek megtekintésére tutajos kirándulásokat szerveztek. Ezt igazolja Bonyhai József Tájleirat utazási naplómból című írása, amely 1856-ban jelent meg a Vasárnapi Újságban. Hat tutajon, férfiak és nők, a csarnóházi völgyből indultak. Leírja a Révi-szorost a Tündérvárral, a vízesésről pedig így ír: „kiálló, kopasz, barna szirtek, gyors zuhatagok által szeldelve keresztül.” Hunfalvy János Magyarország természeti viszonyainak leírása című munkája II. kötetében, 1864-ben így ír a Zichy-barlang vízeséséről: „Rév fölött a Körösnél nagyszerű mésztuff telepet találunk. Ott t.i. az üreges, völgyeléses mészkőtömeg fokozataiból erős vízforrások fakadnak, melyek szép zuhatagokban a Körös felé rohannak. Az említett mésztuff azon vízesésekből csapódik le.” E lehetett a barlangi patak első tudományos színvonalú leírása. Vagyis abban az időben még a barlangból kifolyó víz szétterült azon a 12 m vastag mésztufa teraszon, amely a barlang előterében rakódott le. Később egy mederbe terelték őket, s ezen a teraszon épült a menedékház.

A Révi-szoros szépségeit a Nagyvárad – Kolozsvár között 1870. szeptember 7-én megnyílt vasútvonal tárta fel a közönség előtt. A vonat ablakából több mint 30 éven át gyönyörködtek a táj szépségében, a Körösbe alázuhanó vízesésben, anélkül, hogy valakinek is eszébe jusson közelebbről is megnézni. Az 1900-as évek elején az osztrák származású Handl Károly (Karl Handl) pályafelvigyázó és Veress István révi lelkipásztor bejárták és felkutatták a Révi-szorost. 1903-ban írtak az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) főtitkárának, Radnóti Dezsőnek, hogy az egyesület terjessze ki működését Révre. Ennek eredményeként Czárán Gyula elkészítette a Körös bal partján, Rév és Sonkolyos között azt a turista utat, melyet róla neveztek el, s amely ma is jól járható. A turistaút felavatására 1903. május 1-jén került sor.

Handl Károly és Veress István többször meglátogatták a vízesést. Egyik alkalommal Handl elmondta, hogy megfigyelte, ott ahol a bővizű patak előtör a hegyből, szárazság alkalmával, amikor lesüllyed a víz szintje, felette kis nyílás keletkezik, melyen keresztül denevérek repkednek ki és be. Azt is megfigyelte, hogy a Tízfalusi-barlang patakjába hullott szalmatörmelék egyszer a révi vízesésnél jött ki. Egy nap vadászpuskával belőtt a nyíláson, s hatalmas dörgő visszhang keletkezett, melyből barlang létezéséről következtetett. Értesítették erről Czárán Gyulát, aki 1903. november 10-én robbantásokkal feltárta az új barlangot. Egy sziklafal leomlásával „...előtűnt a nagyszabású barlang, amelynek üregébe meghatott léptekkel léptünk be, abban a tudatban, hogy itt még emberi lény nem járt sohasem.” – írta emlékezéseiben Veress István. Megindult a barlang feltárása: 1905-ig eljutnak a Pokolig. Az Erdély című folyóirat 1905. évfolyamának 1–2. számában írta le először a barlangot részletesen, kalauz-szerűen, Czárán Gyula. Ebből különlenyomat is készült, A révi Zichy-barlang címen.

Az 1905. év nagyjelentőségű a barlang és a Révi-szoros történetében. Március 5-én megalakult az EKE Révi Osztálya, elnöknek ifj. gróf Zichy Ödönt, ügyvezető elnöknek dr. Veress István lelkipásztort, barlang-gondnoknak Handl Károlyt választották meg. Gr. Zichy Ödön, az EKE kérésére, a barlang nyílása mellé egy menedékházat, majd egy emeletes szállót építtetett az egyesületnek. Ez a barlang látogatottságát nagyon növelte. Az EKE, nagy pártfogoltja tiszteletére a barlangot Zichy-barlangnak nevezte el. A Zichy-barlang ünnepélyes felavatása az 1905. évi közgyűlésen volt, augusztus 27-én.Az avató beszédet dr. Veress István tartotta. Az EKE még ebben az évben megépíttette a hidat a barlang mellett a Sebes-Körösön. A következő évben a Zichy-barlang vasúti megállót kapott, mely mellé egy 200 személyt befogadó várócsarnok épült.

1906. január 5-én Czárán Gyula, a Révi-szoros, a Bihari havasok nagy feltárója, elköltözött az élők sorából. Január végén elhelyezik Révről Veress Istvánt. Így Handl Károly egyedül dolgozott tovább a barlang feltárásán. 1907-ben újabb 600 méterrel nőtt a barlang bejárható része. A közönség számára járható Barlangrészlet térképét Monoky Gyula MÁV-mérnök készítette el, amely megjelent az Erdély 1907. évi 3–4. számában. Ebből idéznék egy részletet: Azt akartuk ugyanis, hogy Bihar-vármegye pazar szépségekkel megáldott vidékét turista központtá avassuk. Azt akartuk, hogy az itt található természeti ritkaságok legbecsesebbikét, a „Zichy-cseppkőbarlang”-ot feltárjuk és minden tekintetben hozzá férhetővé tegyük a természet-kedvelő közönség számára.

Az E. K. E. révi osztálya a turistaság terén íme, már három évi működés után is nagyszerű eredményekkel dicsekedhetik. Ezek közül elsősorban kell említenem a taglétszám örvendetes emelkedését. Kezdetben volt az osztálynak 33 tagja; egy évvel ezelőtt 91; jelenleg van 142. Az eddig említett szép reményekre jogosító siker nagyságát még inkább fokozza az a lankadatlan munkásság, a melyet egyesületünknek egyik legfáradhatatlanabb és legbuzgóbb kutató turistája, Handl Károly pályafelvigyázó úr a „Zichy- cseppkőbarlang” újabb részleteinek feltárásával kifejtett.

Ez a gondozásunk alatt álló barlang egy évvel ezelőtt tudvalevőleg még csak 650 méter hosszúságban volt feltárva. Azóta azonban ez a terület éppen megkétszereződött, úgy, hogy ma már a felkutatott barlangrész hosszúsága körülbelül 1300–1400 méterre tehető.

Köszönet és hála illesse tehát ezért Handl Károly barlang gondnok urat, aki ezt eredményes munkásságával mindnyájunk részéről kiérdemelte.

Azt is örömmel jelentem, hogy az eddig feltárt részleteknek minden várakozást felül múló pazar szépsége előre láthatólag méginkább fokozni fogja az érdeklődést s az idegen forgalom növekedését. Az idegen forgalom növekedése különben már az elmúlt év folyamán is tapasztalható volt. Egyesületek, társulatok, iskolák, valamint a turistaságot kedvelő közönség részéről is oly nagy volt az érdeklődés, hogy a múlt évi szezon tartalma alatt az itt megfordult idegenek száma jóval felülhaladja a 4000-et. Ez az élénk és általános érdeklődés mindnyájunkban azt a benyomást kelti, hogy a révi „Zichy-cseppkőbarlang” ha egyszer teljesen feltáratott, világhíre méltó hatalmas természeti kincsévé válik hazánknak.

1911-ben az EKE képeslapokat hoz forgalomba. 1912-ben javításokat végeztek a barlang berendezésében, s megnyitottak egy újabb 200 méteres barlangszakaszt. 4 km új turista utat építettek a környéken, új kilátópontokkal.

Az első világháború nagy visszaesést jelentett, majd 1918-ban felelőtlen elemek romboltak a barlangban, a menedékházban és szállóépületben. Az EKÉ-t kiszorították e munkaterületéről, a barlang, a menedékház és a szálló magántulajdonba került.

1940. november 24-én újra alakult az EKE Révi Osztálya, melynek elnöke Kulcsár Andor református lelkész lett. 1941. április 27-én az EKE ünnepélyes keretek között átveszi a régi munkaterületét, a Zichy-barlangot, a menedékházat és szállót. Újjáépítik a régi hidakat, lépcsőket a barlangban, rendbe hozzák a szobákat, berendezik a közös hálót, elkészítik az útjelzéseket. Mivel 1941 szeptemberében a Körös áradása elviszi a hidat, 1942-ben új hidat építenek, melynek felavatása augusztus 16-án volt.

A Zichy-cseppkőbarlang feltárt szakasza 960 méter hosszú. A bejárattól 710 méterre van az első szifontó (a mennyezet beleér a vízbe). 1942 szeptemberében dr. Kessler Hubert, az aggteleki cseppkőbarlang igazgatója, túljutott a szifonon, mögötte felfedezett egy 250 méteres szűzjáratot, csodálatos mészkőképződményekkel, de itt egy második szifon állta útját, melyen már nem lehetett áthatolni, olyan mélyen ereszkedik a mennyezet a tóba. Ezzel hiába próbálkoztak a későbbiekben a váradi barlangász-búvárok is, nem sikerült tovább jutniuk.

1943. október 16–17-én rendezett Mátyás-túra alkalmával emléktáblát helyeztek el a barlang feltárásának 40-ik évfordulóján.

Amit ma tudunk a barlangi patak tágította, mélyítette az üreget, létrehozva ezt a mintegy 2700 méter hosszú csodálatos földalatti labirintust, amelyből kb. 680 méter látogatható. A barlangnak három fő járata van. Az egyik járatban paleontológiai ásatások során barlangi medve csontokat találtak, amelyek a nagyváradi Körös Vidéki Múzeumban láthatók. A cseppkőbarlang kisebb, nagyobb és hatalmas termei nagyon gazdagok cseppkőképződményekben. Felsőbáb – sztalaktit, alsóbáb – sztalagmit, oszlop, drapériák, fallefolyások, mosdótálak sokasága díszíti a termeket. A nagyobb termek az: Édenkert, Purgatorium, Mennyország, Pokol nevet kapták. A Pokolból egy szűk járaton a patak fölötti pallón a legnagyobb terembe, a Táncterembe jutunk. A falakról leszivárgó, lefolyó víz alkotása a Nagy kígyó, Kis kígyó, Fehér sas, Elefántfej, Damoklesz kardja, Szószék, Mohamed bugyogója.

A második világháború utáni években a barlang többet volt gazdátlan, az egyik épület beázott, tönkrement, lebontották, s helyébe a környezetébe nem illő épületet emeltek. 1965-ben a régi fahidak, lépcsők helyébe vasbeton hidakat, lépcsőket építettek. Ugyanakkor megépítették a Körösön is a vasbeton hidat, amely jól illeszkedik a környezetbe. 1969. május 1-re a barlangot villamosították. De egy pár év múlva a nedvesség hatására a vezetékek tönkrementek, s a későbbiek folyamán már senki nem törődött vele. Később teljesen szétromboltak benne mindent, még a külső ajtót is leszakították.

1993. július 31-én újraalakult az EKE révi csoportja. Elnöke Juhász Viktor ny. tanár, alelnöke Boros József Attila református lelkész, titkár Mérai László alpolgármester lett. Augusztus 5–8 között Réven tartotta az EKE Országos Vándortáborát, mely alkalommal rendbetették és megkoszorúzták Handl Károly sírját, s új emléktáblát avattak a barlang bejáratánál Handl Károly, Czárán Gyula, Veress István emlékére, a barlang feltárásának 90. évfordulója alkalmával. 1998. október 25-én, több mint 100 résztvevővel, megünnepeltük a barlang felfedezésének 95. évfordulóját: Váradról 65-en, Kolozsvárról 20-an, Budapestről 16-an és sokan Révről. Dukrét Géza beszámolt arról, hogy 1998-ban az EKE hivatalosan visszakapta munkaterületét a Bihar Megyei Tanács mellett működő bizottságtól, s arról, hogy az évforduló tiszteletére sikerült kitakarítani és újrafesteni a jelzéseket 80 km turistaösvényen. 2003-ban, a barlang feltárásának századik évfordulója alkalmával, emléktáblát avattak Handl Károly tiszteletére, lakóházának falán. 2004. tavaszán elhunyt Rév nagy szülötte, Juhász Viktor ny. tanár, helytörténész, a vidék legnagyobb környezetvédője. Ekkor a révi EKE vezetését Hasas János alpolgármester vette át. Ez után a Révi EKE megszűnt, helyét átvette a Pro Rév Alapítvány, amelynek vezetője szintén Hasas János alpolgármester. Ugyanakkor a faluban egy új turisztikai központot hoztak létre.

2005-ben, amikor a barlang hivatalos megnyitásának 100. évfordulóját ünnepeltük, örömmel vettük tudomásul, hogy a Körösvidéki Múzeum újra villamosította a barlangot, s megkezdték, majd be is fejezték a pallók és lépcsők felújítását. A bejárathoz közel álló faházban állandó szolgálat van, barlangvezetővel. Reméljük, a barlang ezután nem marad gazda nélkül. De a menedékház továbbra is pusztul. A révi önkormányzat hosszú évekig harcolt, hogy megszerezze, hogy a község nevére írják, vagy hogy megvásárolják. Sajnos nem sikerült. Pedig visszaállt volna a régi turista központ. Valamikor 2010 körül a Bihar Megyei Tanács megvásárolta, de azóta sem csináltak semmit. Mára már romhalmazzá vált.

2014-ben a révi sportpalotával szemben egy új hidat építettek, a régi helyére. Felújították a Körös bal oldalán lévő, régi Czárán-utat, a barlangig.

2015-ben ünnepeltük a barlang megnyitásának 110. évfordulóját. Elmondhatjuk, hogy a Zichy-barlang nem vesztett szépségéből. Ma is nagy látogatottságnak örvendhet, turista forgalma nem lankadt. A táj, a Révi-szoros, a barlang szépsége ma is megragadja a természetet szeretők fantáziáját. Csak azt mondhatom, hogy csodálatos. És reménykedjünk abban, hogy hamarosan lesz gazdája a menedékháznak és visszaáll a régi turistaparadicsom.

Mint már említettem, a barlangok az ősember lakóhelyéül szolgáltak. Az ásatások során csontár, obszidián penge, kőkalapács, szerpentin kővéső, hiénafogból készült pengeszerű eszköz (valószínű a bőrök megmunkálásánál használták) kerültek elő. Találtak itt agyag- és mészkőgyöngyöket, cserépedény töredékeket, köztük festetteket is. Az előkerült állati maradványok a hajdani faunáról beszélnek: bölény (Bison priscus), szarvas (Cervus elaphus), őstulok (Bos primigenius), hód (Castor fiber), medve (Ursus arctos), barlangi medve (Ursus spelaeus), havasi hófajd (Lagopus mutus), sőt egy túzok (Otis tarda) tibiát is találtak. Egyik sem él már itt, legtöbbjük véglegesen kipusztult a Földről.

Utunk erdőben, erdőszélen, kőomláson, karrmezőn, réten, tóparton, folyóparton, sziklapárkányon vezet. Lehetetlen nem észrevenni a Révi-szoros növényvilágának rendkívüli változatosságát, szépségét. Az edényes növények száma 756 faj, ebből 736 virágos növény, 20 páfrányféle (edényes virágtalan), ezekhez jön még 96 moha faj és sok-sok gomba, zuzmó (telepes növények) és mintegy 1523 egysejtű faj. Szorosunkat hazánkban csak a Tordai-hasadék előzi meg a maga 998 edényes növényfajtájával. A révi erdő uralkodó fája a bükk, de mellette erdőt alkot itt a csertölgy. Gyakori a gyertyán, hegyi juhar, nagylevelű hárs. A szil, nyár, vadalma, vackor, cseresznye, barkóca berkenye, mogyoró, galagonya, som, veresgyűrű, kecskerágó, kányabangita, bodza, fagyal, éger, telepített fenyők sok féle zöldje nyugtatja szemünket. Külön említésre méltó a Garda amfiteátruma, amely a folyó jobb oldalán található 565 m magasságban, ahová a kék ponttal jelzett ösvény vezet. Régi szokás, hogy Pünkösdkor a réviek családostól felkeresik a Gardát, szalonnát sütnek a Menekültek-barlangjában, majd csokor virággal térnek haza. Szép és ritka növények, eurázsiai, mediterrán, atlanti, közép-európai, balkáni s mások élnek itt egymás mellett. Az erdélyi mezőségre jellemző kockás liliom gazdag populációja él itt. De nem kevésbé szépek és érdekesek a magyar nőszirom, a kökörcsin, tavaszi kankalin, sugár kankalin, piros gólyaorr, zöldes kígyókapor, szirti gyöngyvessző, méregölő sisakvirág. Meyeri-rekettye, szúrós csodabogyó, törpe mandula, tömjénillat, kunkorodó árvalányhaj, piruló kövirózsa, kakasmandikó, hagymás fogasír, ernyős madártej, hóvirág, molyhos tölgy, és a fel nem soroltak. Nem csak a Garda növényzete érdemel említést, a szorosban és környékén sok ritka, és védett növény él, pl. a Teleki-virág, farkasboroszlán, barkócalevelű tatárjuhar, őszi sáfrány, kárpáti sáfrány, prémes tárnics, kígyótárnics, pikkelyharaszt stb. Orchideáinknak nem kell versenyre kelniük a trópusi fánlakó virágcsodákkal, számunkra a mi piros-, kardos-, fehér-madársisakunk, a kislevelű-, széleslevelű-, vörösbarna nöszőfüveink, a madárfészek, az őszi füzértekercs, fehér sarkvirág, az agár- és füles-kosbor, meg a bibircsvirág kedvesebb. A nyúlfarkfű, a sárga hagyma, a fürtös kőrontó, tercier reliktumok. Az őzsaláta, a piritógyökér elterjedésüknek északi határát jelzik.

És ehhez a színes növényvilághoz hasonlóan változatos állatvilág tartozik. Mintegy 70 madárfajjal találkozhatunk itt. Cinkék: széncinege, barátcinege, őszapó, pinty, barátposzáta; rigók: feketerigó, énekes rigó; harkályok: nagy tarkaharkály, kis tarkaharkály, balkáni tarkaharkály, zöldküllő; billegetők: barázdabillegető, hegyi billegető, csúszka, ökörszem, vörösbegy, citromsármány, pityer. A sziklafalak üregeiben csókák tanyáznak. A szoros felett vércse, héja, egerészölyv köröz. Az erdőben kakukk kiáltja éveinknek számát, és mátyás figyelmezteti az erdő lakóit közeledtünkre. A Körös kiálló kövein pihenve is szüntelenül guggolgat a vízirigó, majd vízbe bukik, s a víz alatt keresi táplálékát.

A nagyvadak, farkas, róka, vaddisznó, borz, őz ritkán kerülnek szem elé. Szürkületkor az avarban sün, erdei pocok, sárganyakú erdei egér szöszmötöl s a levegőben denevérek röpködnek. A mókus, a nagy pele a lombsátor akrobatái. A környezetbe úgy beleolvad a varangyos béka, erdei béka, levelibéka, fürgegyík, lábatlangyík, hogy alig lehet őket észrevenni. A napsütötte kőomlásokat kedveli a vipera.

Az erdei vöröshangya hatalmas bolyai hozzátartoznak az erdő képéhez. Ezek a hasznos rovarok tisztántartják az erdőt. Hosszú hangyaösvények vezetnek a fészkükhöz, s állandó rajtuk a jövés-menés. Takarítanak a fémesen ragyogó zöldes, kékes, lilás tavaszi ganajtúrók, a galacsinhajtók, az állatok hulladékát gyorsan eltüntetik. Aki találkozott már pöfögő futrinkával – tüzérbogárral nem felejti el puffogó mini robbantásait. A szarvasbogár méltó az „európai rovarok királya” címre. Pillangók, szitakötők röpködnek a levegőben.

A Körösparton horgászok várnak a fogásra. Márna, sügér, domolykó – busa, kövicsík, botos kölönte, fenékjáró küllő, szélhajtó küsz, a dunai galóca – losztrica, ez a betelepített pisztrángféle, igyekszik elkerülni a csalit.





Forrás

Ajtay Ferenc

1972 Keressük fel együtt a Révi sziklaszorost. Igazság. november 18.

Bonyhai József

1856 Tájleirat utazási naplómból. Vasárnapi Ujság.

Czárán Gyula

1905 A révi Zichy-barlang. Erdély.(1–2) Ebből különlenyomat is készült.

Erdély1905. (7–8), 1907. (7–8), 1940. (9–10)

Hazslinszky Tamás

1968 Bihari barlangok. Élet és Tudomány. (50)

Hunfalvy János

1864 Magyarország természeti viszonyainak leírása. II. kötet.

Juhász Viktor – J. Orth Ibolya – Daday János – Kál Géczi Mihály – Venczel Márton

2003 Rév Erdély sziklakapuja. (Partiumi füzetek, 22.) Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, Nagyvárad

Kessler Huber, Dr.

1943 A Zichy-barlang új szakaszának feltárása. Magyar Futár

Kováts Lajos

1977 Rezultatele cercetărilor calitative şi cantitative efectuate asupra păsărilor Defileului Crişului Repede la Vad. Nymphaea V. Muzeul Ţării Crişurilor

Nagy Sándor, K.

1884 Bihar-Ország. Útirajzok. Nagyvárad

Pető László Sándor

1971 A körösrévi cseppkőbarlang. Fáklya. október 9.

Pleşa Corneliu-Marinache, V.

1966 Defileul Crişului Repede. Ghid. Bucureşti

Tulogdy János, Dr.

1943 A Révi Zichy-barlang felfedezésének és feltárásának története. Erdély. (11–12) 

Universitatea Babeș-Bolyai din Cluj

Flora şi vegetaţia rezervaţiei naturale: „Defileul Crişul Repede”.




Indoklás

A révi szoros 1955 óta védett terület. Élővilága rendkívüli. Turisztikai szempontból, hazánk egyik legszebb tája.

Az Erdélyi-szigethegység és azon belül a Királyerdő-hegység méltán a karsztjelenségeiről híres. A révi Zichyi-barlang az első látogathatóvá kiépített barlang volt Erdélyben, mely a változó korok viharainak ellenére megmaradt egy igen értékes turistalátványosságnak. Könnyű megközelítésével, a vandál pusztítások ellenére máig megőrzött látványos formakincsével, a barlangi patak titokzatosságával és a bejárata előtti vízesés fenségességével méltó helye van az Erdélyi Értéktárban.



Utolsó frissités: 2021-01-12 12:11:58