A parajdi termálvíz

A parajdi termálvizet, amely először 1949-ben tört fel az ACEX 401-es kutatófúrásból, a Harom-hegy lábánál, eleinte a kút melletti ülepítő-medencébe terelték. Itt fedezték fel gyógyhatását, mindenféle reumás és csúzos betegségben szenvedők, és a fürdőzők száma rohamosan nőni kezdett. Az erősen koncentrált, hipertermális (1028–1128 méterek közötti mélységből buzog fel) sósvíz eleinte 60 °C-os hőmérsékleten jelentkezett, és jódos, brómos, alkálifémes, enyhén bikarbonátos összetétele, kőolajos (naftás) szaga, és enyhe rádióaktivitása, különleges, egyedi jelleget mutatott az eddig ismert sósfürdők körében. Kísérőgázai között jelentős mennyiségben található metán, etán és széndioxid.

A termálvizet előszőr az eredeti, fúrás-folyadék ülepítő medencéjébe terelték, és ezt használták a fürdőzők is. A vízből lerakódó, jellegzetes szagú fekete iszappal kenegették fájó, reumás testrészeiket. 1950-ben a termálvizes forráskút fölé 12 kádas, két vetkőző és pihenőszobás fürdőépületet emeltek. 1952-ben strandot nyitottak a termálforrástól mintegy 50 méterre. 1955-ben a 401-es kutatófúrás termálvizét hatalmas betontartályba terelték és onnan szabadeséssel elvezették mintegy két kilométeres csövön, a már említett régi strandfürdőig. A Haromalji kádfürdő 1961-ig működött, ekkor a vízhozam csökkenése miatt lebontották. A jelenlegi meleg kádfürdő épületét a bánya melletti strandfürdő közelében 1965–66-ban építették fel, eleinte 6 káddal, Telegdy Károly, akkori bányaigazgató elgondolása szerint.

Akkoriban a parajdi termálfürdő nem érte el a korondi fürdő népszerűségét, de a kommunizmus évei alatt egy fontos gyógy- és üdülőhelye lett a gyógyulni, nyaralni vágyó polgároknak. A hidrotermális strand és kádfürdő az 1960-as évek alatt virágzott fel, vasárnaponként a sóbánya fúvószenekara szórakoztatta a fürdővendégeket.

A kutatófúrásból származó sós-termálvíz hozama azonban 10,4 l/mp-ről (1952-ben) lassan apadni kezdett 0,4 liter/mp-re (1990-ben) és ezzel egyidőben, a hőmérséklete is lecsökkent 39 °C-ra. Sajnos a folyamat nem állt meg, 1992-re a termálvíz hozama annyira elapadt (0,01 liter/mp-re), hogy a sós termálfürdő működtetéséhez már nem volt elegendő, emiatt a sóbányába beszivárgó és onnan rendszeresen kiemelt, közel telített sós vízzel kellett kiegészíteni a fürdő vízellátását.

Jelenleg kizárólag csak a sóbányából kiszivattyúzott tiszta sósvízzel táplálják a 2012–2013 évek között felújított szabadtéri sós strandot. Ennek a sósvíznek, a föld alatti sókamrában való hosszas tárolása során, oly nagy lesz a konyhasó-koncentrációja (az oldat szinte a telítettség határán van), hogy a fürdővendégek parafadugóként lebegnek a felszínén és szinte képtelen vállalkozásnak tűnik az egyszerű úszás is. Az erős sósoldat gyógyhatása és a koncentráltságának környékbeli ritkasága évről évre több fürdővendéget, és gyógyulni vágyó beteget csalogat a parajdi sósfürdőre.

2010 és 2011 között újrafúrták a termálkutat (F402/2010) és 1024–1040m-es mélységben elkezdett ömleni az eredeti termálvíz (a fúrás végső mélysége 1120m lett). A termálvíz eredeti (2011 márciusában) paraméteri a következők voltak: kútnyomás 63 bar, hozam 150 liter/perc (2,2 liter/mp), hőmérséklet 44 °C(2011 március 28-án), ezek az értékek később sajnos visszaestek: a hozam 0,24 l/mp-re, a hőmérséklet 22 °C-ra és a nyomás 55 bar-ra, de ezzel együtt a termálfúrás sikeresnek mondható.

Ezzel biztosítva látszik az új, 2010 decemberében elkészült „Wellness”-központ vízellátása. Az üdülő központ valójában csak 2015 nyarán kezdett el működni, a parajdi polgármesteri hivatal mellett alakult cég gondozásában.

Bányai János

1957A Magyar Autonóm Tartomány hasznos ásványai. Tudományos Könyvkiadó, Bukarest.

Constantin Atudorei – Emil Bocanete – Pavel Miclea

1971 Cercetarea, exploatarea şi valorificarea sării. Editura Tehnică, Bucureşti.

Csiki Zoltán – Horváth István – dr. Vécsei András – Osváth Pál

2006 Rapsoné öröksége. Tanulmányok Parajd község múltjából. Corvin Kiadó, Déva.

Farkas Izabella Melinda

2002 Geomorfológiai jellegzetességek a parajdi sóháton. Szakdolgozat. Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Földrajzi Kar, Kolozsvár.

Dr. Fazakas Emese

1999 A sósvíz gyógyhatása. Tanulmány.

Horváth István

2004 A székely sóbányászat rövid története. III bővített kiadás. Parajdi Sóbánya, Parajd.

Jakab Elek – Szádeczky Lajos

1901 Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Athaenaeum irodalmi és nyomdai R.T. könyvnyomdája, Budapest.

Józsa András

2002 A Sóvidék és fürdői. (Hazanéző könyvek.) Firtos Művelődési Egylet, Korond.

Makfalvi Zoltán – Péter Elek

1980 A Csíki-medence hévizei. Acta HargitensiaI. 325–336.

Ministerul Sănătății-Institutul Național de Recuperare, Medicină Fizică și Balneoclimatologie (LIAMNT – Laboratorul de încercări ape minerale și nămoluri terapeutice, Compartimentul de cercetări factori terapeutici naturali)

2012 Raport de încercări nr. 450/21.05.2012, Interpretare rezultate, Indicații terapeutice.

Szabó Árpád – Várhelyi Csaba

1980 Hargita megye ásványvizeinek rádióaktivitása, kémiai összetétele és élettani hatásai. Acta Hargitensia I. 337–346.

Bár rengetek ásvány- és több termálvíz lelőhely is van Hargita megyében, a parajdi termálvíz összetétele egyedi és a földalatti víztartalék egy ősi sós óceán vizét tartalmazza, amely kiváló gyógyhatással rendelkezik.

Ami a sósvíz gyógyhatását illeti, a következő betegségek, vagy tünetek esetében javallott (dr. Fazakas Emese elemzései alapján): 

• degeneratív ízületi megbetegedések (csontkinövések, csípőízületi és térdízületi porckopásos esetek),
• poliartikuláris reumás betegségek (az ízületek és lágy részek – izom, ínszalag, ízületi tok, csonthártya, kötőszövet – reumás megbetegedései esetében),
• másodlagos myo-arthropathiák,
• esszenciális arteriális hipertónia I. stádiuma (neurogén stádium), a neuro-vegetatív tónus egyensúlyának a helyreállításával stabilizálja az ingadozó vérnyomásértékeket,
• funkcionális perifériás arteriális és vénás keringési zavarok(pl. a Raynaud-szindróma, erythrocyanosis esetében), a sósoldat értágító hatású, ezáltal javítja a szövetek vérellátását, megelőzi a fekély kialakulását, a fájdalom és bizsergés szubjektív érzése csökken, a bőr elszíneződése szűnik,
• baleset vagy műtét utáni maradványtünetek esetében (ütés, zúzódás, törés, húzódás és más sérülések poszttraumatikus gyógyítása),
• neuro-vegetatív disztónia (a sósvíz szorongásoldó, nyugtató hatású, a lelki egyensúly helyrebillentésében jelentős szerepe van),
• perifériás idegrendszeri kórképek (járványos gyermekbénulás, sclerosis multiplex, lupus erythematosus, vagy baleset utáni perifériás részleges idegbénulás, ami izomsorvadással társul - a sérült végtag fürdetése javítja a vérkeringést, növeli az izomtömeget, az izomerőt fokozza és fékezi vagy megelőzi a sorvadást),
• dermatózisok (psoriazis, a krónikus ekcéma száraz formája - nyílt seb nélkül -, a hipercheratozist megszünteti, az ép szövet hámosítását elősegíti, a hipercheratotikus részt felpuhítja és ezáltal a helyi specifikus gyulladáscsökkentő kenőcsök hatása érvényesülni tud),
• kismedencei gyulladásos kórképek (nőgyógyászati-urológiai gyulladás után, vagy műtéti beavatkozás utáni, heges-összenövéses állapotok esetén, gyulladáscsökkentő hatású).

A radioaktív gyógyvizek biológiai hatásának értelmezéséhez kis kitérőt teszünk. A fürdőkúrák esetében a sugárforrás a szervezeten kívül van, hatásai nagymértékben függnek a sugárdózistól, ennek időbeni eloszlásától, a sugárzás típusától és az élőszövet sugárérzékenységétől. Gyengébb sugárdózis hatására a szervezet biológiai egyensúlyában kedvező átalakulások léphetnek fel, különösen akkor ha a besugárzásokat megfelelő kihagyásokkal alkalmazzák. A gyenge besugárzások hatására intenzívebb a sejtek anyagcseréje és megnövekedhet a szervezet ellenállóképessége. Így a besugárzás mintegy segíti a szervezetet, hogy saját maga győzze le a legkülönbözőbb betegségeket. E hatásokon alapszik a rádióaktív vizekkel, vagy mofettagázokkal való gyógykezelés. A szervezetbe jutóradonnéhány óra alatt eltávozik a szervezetből, vagy elbomlik és így kizáródik a szervezet utólagos besugárzása. Hasonló, enyhén rádióaktív gyógyhatása van a parajdi termálvíznek is.

A meleg sósfürdő, gyógykúra formájában a szervezet egészére hat és mint ilyen: nyugtató, szorongásoldó, izomellazító, gyulladáscsökkentő, értágító, bőr-nyálkahártya fertőtlenítő, szarurétegoldó és hámosító hatása van. A fürdés időtartama: napi 10 percről fokozatosan megemelhető napi 15, 20, 25, 30 percre (az egyéni tűrőképesség szerint). A víz hőmérséklete szempontjából ajánlatos 36 °C-os vízzel folytatni a fürdőkúrát. Egy gyógykúra kb. 10-14 napi meleg sósfürdőt jelent, egymásutáni napokon megszakítás nélkül. A fürdőkúra megismétlése 6 hónaponként javasolt.

Ellenjavallatok:

• magas vérnyomás II-III-ik stádiumában,
• szív-máj és vese-elégtelenségeknél (insuficientia cordis-heparis-rhenis decompensata),
• daganatos megbetegedések esetében: tüdő-gyomor-prostata-méhrák stb,
• heveny fertőző és ragályos megbetegedéseknél (pl. hepatitis, parotiditis epidemica),
• nemi betegségek – fertőző stádiumában (csak az aktív fázis gyógyszeres kezelése után, a maradványtünetek felszámolásában hatásos a sósvíz),
• nyílt, váladékozó bőr-nyálkahártyasérülések esetén (vágás, szúrás, karcolás, berepedés) fájdalmat, csípő érzést válthat ki, ellenben a hámosításban gyorsító szerepe van,
• fokozott vízvisszatartó képesség esetén (pl. ösztrogén túlsúly, antikoncepcionális szerek szedése idején, alsó végtag vénás-limfás keringési zavara esetén fokozza a víz visszatartását és ezáltal a lábak dagadását),
• myasthenia gravis (az izomellazító hatás fokozza az amúgy is jelenlevő ernyettséget, elesettséget).