Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v  

A Nyárád menti betlehemes játékok




A javaslatot benyújtó intézmény: Nyárádmente Kistérségi Társulás

A javaslatot benyújtó személy: Balássy András

Képek


Leírás

A karácsonyi ünnepkör a dramatikus népszokások, népi játékok előadásának egyik kiemelkedő alkalma is. A legismertebb karácsonyi dramatikus szokás a betlehemezés, melyet a közelmúltban még sokfelé gyakoroltak. Az erdélyi változatokban a misztériumjáték Mária és József szálláskereséséve kezdődik. A jólismert bibliai történet szerint a kemény szívű király a városszéli istállóban utasítja őket. A második rész a pásztorjáték, amelyben angyalok költögetik a betlehemi mezőn alvó pásztorokat, akik a kisded, a Megváltó látására sietnek, köszöntik és átadják ajándékukat.

Marosszéken két vidéken élt a betlehemezés hagyománya: az egyik az Alsó-Nyárád mente falvai: Luka-Ilencfalva, Káposztásszentmiklós, Nyárádkarácson, Somosd és Teremiújfalu. Ezek a falvak mind reformátusok. A betlehemezés itt a reformátusok hagyományvilágához tartozott, akárcsak a Mezőségen, Kalotaszegen vagy az Alföldön. Ugyanannak a játéktípusnak a változatait adták elő serdülő legények. Ennek a Közép-Erdélyi betlehemes játéktípusnak az elterjesztésében–elterjedésében a nagyenyedi református főgimnázium iskolai színjátszásának hatása érvényesülhetett.

A Nyárád menti betlehemezést az 1940-es évek végén a kommunista hatalom mindenütt betiltotta, és Teremiújfalu kivételével nem sikerült huzamosabb ideig felújítani. Itt az 1970-es évek közepén Vetési András földműves ember emlékezete alapján betanította és azóta minden évben betlehemeznek. Az ezredfordulón Somosdon is felújították. A szent színjátékot mindkét településen a templomban is előadják, és felkeresik a szomszédos településeket is.

A betlehemezők Teremiújfaluban ünnep szombatján indulnak és minden házat felkeresnek, ahol beengedik őket. Tíz-tizenöt előadást tartanak naponta a karácsonyi ünnepeken. A játék szereplői a csengettyűs bottal beköszönő Kengyelfutó, a Király, Szent József, a betlehemes istállót vivő két Angyal, az ifjabb és öregebb Pásztor. Napjainkban a játékmenet egyszerűsödött, egybeolvadt a szálláskeresés és a pásztorjáték. A váltást az énekek érzékeltetik, legjellemzőbb éneke a Mostan kinyílt egy szép rózsavirág kezdetű karácsonyi népének.

A betlehemezés mindenkori résztvevői azok a fiúgyermekek, illetve cseperedő legények, akik a következő évben konfirmálnak, vagyis nagykorúvá válnak a református egyházban és a faluközösségben. A szervezésben is azok a szülők segítenek, akiknek a gyermekei konfirmálnak. Az viszont már a résztvevőkre tartozik, hogy ki melyik szerepet alakítja. Belső rangsorolás szerint a „pásztorsággal” vagy az „angyalsággal” kezdik, senki sem lehet egyből Kengyelfutó, Szent József vagy Király. Királynak lehetőleg a legidősebbet és a legértelmesebbet választják, ő a csapat vezetője.

Barabás László





Forrás

Barabás László

2000 Aranycsitkók, maszkurák, királynék. Erdélyi magyar dramatikus népszokások. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 211–223.

Audiovizuális dokumentáció Barabás László és Bálint Zsigmond tulajdonában.




Indoklás

Az Alsó-Nyárád mente népe a közelmúltig ragaszkodott a karácsonyi ünnepkör egyik legismertebb dramatikus népszokásához, szent színjátékához. Hatalmi betiltása ellenére több faluban felújították.

Az általános funkciója mellett a szokás megtalálta helyét a falvak közösségi életében. A betlehemes játék, a betlehemezés szokása a gyermekkorból az ifjúkorba lépés szimbolikus szertartásává vált.

Kiemelendő a közösség belső értékrendjére, szabályszerűségeire épülő ifjúságnevelő célzata.

Színjátékszerű szokásként tágabb körben is megismertethető, előadható lenne; helyi sajátosságként vonzóvá tehető nemcsak az adott közösség, hanem a szokást nem ismerők tágabb rétegei számára is.



Utolsó frissités: 2015-12-12 12:31:55