Erdélyi értékek tára


Értékmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Értéktár

Településmutató
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   r   s   t   u   v  

A havadtői régi temető




A javaslatot benyújtó intézmény: Pro Havadtő Egyesület – Havadtői Értéktár Bizottság

A javaslatot benyújtó személy: Kinda István


Leírás

Művelődéstörténetünk és az újabb néprajzi szakirodalom elsősorban Péterfy Lászlónak a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaságnál 2005-ben megjelent Marosszék régi sírkövei című kötete alapján tartja számon e párját ritkító régi temetőt.

Havadtő a 19–20. században sírkőfaragó központként volt ismert a Kis-Küküllő középső folyása menti régióban, a Menyhárt és a Kerekes családok két-három nemzedékéhez kötődő, homokkőből készült, gazdagon faragott sírjelek 25–30 településre jutottak el. Míg a legtöbb faluban mára a havadtőiek által faragott sírkövek eltűntek a temetőkből, a helyi régi köztemető néhány új sír megjelenésével is viszonylag egységes maradt, bár a kövek az idő múlásával kidőltek, elsüllyedtek, egy részükre már csak a Kriza János Néprajzi Társaság archívumának Péterfy László által 30 évvel korábban készített fényképei emlékeztettek. A néprajzi szakirodalomba is bekerült temető rehabilitációját egy 2013-ben bejegyzett helyi civil szervezet, a Pro Havadtő Egyesület halaszthatatlan feladatként tűzte célul, hogy a következő nemzedékek számára ne csak néhány „königsbergi töredék” maradjon.

Az utóbbi években az Egyesület a temető valamennyi régi sírkövét újraállította, így több mint 420 sírjelen keresztül tárul elénk a település utóbbi évszázadainak történelme. A leleményesen formált-faragott sírkövek és verseik, felirataik családi kötelékekről, közösségi összetartozásról, nagyfokú gyermekhalandóságról, foglalkozásokról, a régi emberek érzéseiről és világszemléletéről mesélnek.

Az elvégzett munkálatok rámutattak, hogy a székelyföldi viszonylatban meglehetősen ritka sírköves temetők közül a havadtői a térség legegységesebben fennmaradt, leggazdagabb állománnyal rendelkező régi temetője. Díszes sírkövei Székelyföld falusi kő sírjeleinek a korai rétegéhez tartoznak. Míg sok településen fejfákat vagy kereszteket állítottak, Havadtő temetőjébe már az 1700-as évek végétől homokkő sírjelek kerültek. Egyesületünk a temetőrehabilitációs munkálatokat követően elkezdte a kövek állagvédelmét a budapesti Forster Központ együttműködésével, célunk a rengeteg egyedi kőfaragvány kulturális örökségkénti hasznosításának beindítása.

Kinda István





Forrás

Péterfy László

1983 Kőből készült sírjelek a Kis-Küküllő és a Nyárád mentén. Ars Hungarica. (1) 77–86.

2005 Marosszék régi sírkövei. A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. Mentor Kiadó, Marosvásárhely

Kinda István

2014 Faragott sírkövek Székelyföldön. Temetőrendezés és állagvédelem között. Csernátoni Füzetek. (65) 3–6.

2015 Faragott sírkövek kutatása Székelyföldön. Havadtő „felfedezett” síremlékei. In: Jakab Albert Zsolt – Kinda István (szerk.): Aranykapu. Tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság – Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Székely Nemzeti Múzeum, Kolozsvár, 209–225.

Konkoly György

2014 Szakvélemény Havadtő 19. századi temetőjében feltárt síremlékek konzerválására, illetve restaurálására. Kézirat, a Pro Havadtő Egyesület tulajdonában.




Indoklás

A 18–19. századi bútorfestő asztalosok tudását és motívumvilágát átvevő falusi sírkőfaragó műhelyek megszűnésével feledésbe merült egy reneszánsz korig visszanyúló művészeti stílus és ősi formanyelv, amely az emberi közösségekben egységes jelképekkel fejezte ki mondanivalóját. Havadtő megmaradt sírkövei ennek a szimbólumokban történő gondolkodásnak és naiv/művészi kifejezésmódnak az igen értékes emlékei, a település tárgyi örökségének legjelentősebb gyűjteménye, Székelyföld legszebb faragott sírköves falusi temetője.



Utolsó frissités: 2016-04-28 09:39:32