Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Zavaros a Tisza

Gyűjtő: Sípos Jenő

Gyűjtés ideje: 1973

Gyűjtés helye: Szilágypér

Közlő: Bura László

Közlés ideje: 1978

Megjelenés helye: Bura 1978: 83-84/49. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Nagy Józsefné Csókási Olga, 43 éves, Nagy Ibolya, 12 éves

Dallam

Szöveg

Zavaros a Tisza,
Nem akar apadni,
Az a híres Bogár Imre
Által akar menni.

Által akar menni,
Lovat akar lopni,
Debreceni nagyvásárra
Pénzt akar csinálni.

– Kocsmárosné, hallja,
Száz icce bort adna,
Megkínálnám a vármegyét,
Hogy ne legyek rabja.

Huncut a vármegye,
Nem iszik belőle.
Mert a szegény Bogár Imre
Most van a kezibe.

Láncot a zsiványnak,
Kezire, lábára,
Dula Marcsa a babáját
Már hiába várja.

Nízz ki, Marcsa, nízz ki,
Ablakod firhangján,
Most kísérik Bogár Imrét
Aranyszín paripán.

Ezüst a zablája,
Arany a kantárja,
Az a szegény Bogár Imre
Annak a gazdája.

Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre,
Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre,
Most kísérik Bogár Imrét
A vesztőhelyire.

Harangoznak délre,
Jó tizenkettőre,
Hóhér mondja: – Bogár Imre
Álljon fel a székre.

Felállott a székre,
Föltekint az égre,
Jaj, Istenem, sok rablásim
Most jutnak eszembe.

Kiapadt a Tisza,
Csak a sara maradt,
Meghótt szegény Bogár Imre,
Csak a híre maradt.

Megjegyzés

49–51. Bogár Imre

Az egykor rettegett betyár két balladatípusnak is hőse.

I. A népszerű, Zavaros a Tisza kezdetű betyárballadának csak három változatát tudtuk lejegyezni, a Szamoshátról, tehát éppen a Tisza szomszédságából nem került elő.

A 49. sz. dallamot vö. a 45. sz.-val; az 50. sz. dallamot vö. a 71, 86. sz.-val.

Vö.: Ortutay – Kriza, 182–183. sz.; Albert – Faragó, 96–103. sz.; Jagamas – Faragó, 83. sz.; Ráduly, 70–73. sz.; Vargyas, 101/187. sz.

Dallamváltozatok:

49. sz. I. A dallam első felére ismétli.

II. Az Esik eső, szép csendesen csepereg kezdetű balladának (Lova lába megbotlott típus) tizennégy kutatóponton húsz változatát jegyeztük fel. Tíz esetben a – Szamosháton és az Érmelléken – Bogár Imréről éneklik a balladát, nyolc változatban Rózsa Sándor, a két tövisháti faluban Csali Pista a ballada hőse. A balladát a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig ismerik, ez a népszerűségének és elterjedtségének bizonysága. Nők éppen olyan gyakran éneklik, mint a férfiak.

Vö.: Ortutay – Kriza, 199. sz.; Albert – Faragó, 126–138. sz.; Ráduly, 74–76. és 165–166. sz.

Megj. Albert – Bura, 8. sz.

Dallamváltozatok:

51. sz. 1.–3. A dallam második felére énekli.

(Bura 1978: 207.)