Zavaros a Tisza
Nagy Józsefné Csókási Olga, 43 éves, Nagy Ibolya, 12 éves
Zavaros a Tisza,
Nem akar apadni,
Az a híres Bogár Imre
Által akar menni.
Által akar menni,
Lovat akar lopni,
Debreceni nagyvásárra
Pénzt akar csinálni.
– Kocsmárosné, hallja,
Száz icce bort adna,
Megkínálnám a vármegyét,
Hogy ne legyek rabja.
Huncut a vármegye,
Nem iszik belőle.
Mert a szegény Bogár Imre
Most van a kezibe.
Láncot a zsiványnak,
Kezire, lábára,
Dula Marcsa a babáját
Már hiába várja.
Nízz ki, Marcsa, nízz ki,
Ablakod firhangján,
Most kísérik Bogár Imrét
Aranyszín paripán.
Ezüst a zablája,
Arany a kantárja,
Az a szegény Bogár Imre
Annak a gazdája.
Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre,
Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre,
Most kísérik Bogár Imrét
A vesztőhelyire.
Harangoznak délre,
Jó tizenkettőre,
Hóhér mondja: – Bogár Imre
Álljon fel a székre.
Felállott a székre,
Föltekint az égre,
Jaj, Istenem, sok rablásim
Most jutnak eszembe.
Kiapadt a Tisza,
Csak a sara maradt,
Meghótt szegény Bogár Imre,
Csak a híre maradt.
49–51. Bogár Imre
Az egykor rettegett betyár két balladatípusnak is hőse.
I. A népszerű, Zavaros a Tisza kezdetű betyárballadának csak három változatát tudtuk lejegyezni, a Szamoshátról, tehát éppen a Tisza szomszédságából nem került elő.
A 49. sz. dallamot vö. a 45. sz.-val; az 50. sz. dallamot vö. a 71, 86. sz.-val.
Vö.: Ortutay – Kriza, 182–183. sz.; Albert – Faragó, 96–103. sz.; Jagamas – Faragó, 83. sz.; Ráduly, 70–73. sz.; Vargyas, 101/187. sz.
Dallamváltozatok:
49. sz. I. A dallam első felére ismétli.
II. Az Esik eső, szép csendesen csepereg kezdetű balladának (Lova lába megbotlott típus) tizennégy kutatóponton húsz változatát jegyeztük fel. Tíz esetben a – Szamosháton és az Érmelléken – Bogár Imréről éneklik a balladát, nyolc változatban Rózsa Sándor, a két tövisháti faluban Csali Pista a ballada hőse. A balladát a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig ismerik, ez a népszerűségének és elterjedtségének bizonysága. Nők éppen olyan gyakran éneklik, mint a férfiak.
Vö.: Ortutay – Kriza, 199. sz.; Albert – Faragó, 126–138. sz.; Ráduly, 74–76. és 165–166. sz.
Megj. Albert – Bura, 8. sz.
Dallamváltozatok:
51. sz. 1.–3. A dallam második felére énekli.
(Bura 1978: 207.)