Zavaros a Tisza
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
1. Zavaros a Tisza,
S nem akar megszállni,
Ez a híres Bogár Imre
Átal akar menni.
2. Átal akar menni,
Lovat akar lopni,
Az abodi nagyvásáron
Pénzt akar csinálni.
3. Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre.
– Gyere, híres Bogár Imre,
Álljál fel a székre.
4. Álljál fel a székre,
Nézzél fel az égre.
– Jaj, istenem, rablásaim
Most jutnak eszembe!
30. Bogár Imre (Zavaros a Tisza)
Az egész nyelvterületen elterjedt ballada, Vargyas Lajos összesen 169 változatáról tudósít (Vargyas, II. 637.). Seprődi még nem talált rá, valószínűleg a századforduló utáni években vált népszerűvé Kibéden. Aratáskor, kapáláskor, de kocsmai mulatozás közben is énekelték, s a fonók egyik kedvenc nótája volt. Újabb változatai: Ráduly, 70-73. sz. Ebből a 72. sz. az Ötvös Sáráé.
Ötvös Sára töredékes változatát ismeri, az általa elénekelt szöveg nem tartalmazza a típus minden motívumát. Már csak négy versszakát tudta reprodukálni. A negyvenes években tanulta: „Mátyus Berta énekelte többször, aki barátos vót Lidivel, a leányommal.” Népszerűségét a ponyva is elősegítette. „Tizenkét füzetje vót Bogár Imrének, egy kerek hétig minden este hallgattuk. Majla Jóska bátyáméknál vót a könyv, jártunk oda fonni. Hol ángyóm, hol a fia olvasta hangosan. Vártuk, hogy most mi jő, kalandos történet vót erőssen.” A balladát Ötvös Sára mostanában nagyon ritkán énekli: „Mástól se igen lehet hallani, most nincsenek betyárok.”
Az éneket többször is újraénekeltettük vele, de csak az utolsó versszakon változtatott. E négy sor: Álljál fel a székre, / Nézzél fel az égre. / - Jaj, istenem, rablásaim / Most jutnak eszembe! az új variánsban így módosult: Felállott a székre, / Felnézett az égre: / - Jaj, istenem, sok rablásim / Most jutnak eszembe! A legtöbb kibédi változatban így szerepel. Ötvös Sára tehát mintegy helyreállította a népszerűbb, a közismertebb szöveget.
Az ének dallama félnépi.
(Ráduly 1979: 131-132.)