Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Zavaros a Tisza

Gyűjtő: Ráduly János

Gyűjtés ideje: 1967-12-08

Gyűjtés helye: Kibéd

Közlő: Ráduly János

Közlés ideje: 1979

Megjelenés helye: Ráduly 1979: 85-86/ 30. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd

Szöveg

1.   Zavaros a Tisza,
   S nem akar megszállni,
   Ez a híres Bogár Imre
   Átal akar menni.

2.   Átal akar menni,
   Lovat akar lopni,
       Az abodi nagyvásáron
       Pénzt akar csinálni.

3.   Harangoznak délre,
       Fél tizenkettőre.
       – Gyere, híres Bogár Imre,
       Álljál fel a székre.

4.   Álljál fel a székre,
       Nézzél fel az égre.
       – Jaj, istenem, rablásaim
       Most jutnak eszembe!

Megjegyzés

    30. Bogár Imre (Zavaros a Tisza)
   Az egész nyelvterületen elterjedt ballada, Vargyas Lajos összesen 169 változatáról tudósít (Vargyas, II. 637.). Seprődi még nem talált rá, valószínűleg a századforduló utáni években vált népszerűvé Kibéden. Aratáskor, kapáláskor, de kocsmai mulatozás közben is énekelték, s a fonók egyik kedvenc nótája volt. Újabb változatai: Ráduly, 70-73. sz. Ebből a 72. sz. az Ötvös Sáráé.
   Ötvös Sára töredékes változatát ismeri, az általa elénekelt szöveg nem tartalmazza a típus minden motívumát. Már csak négy versszakát tudta reprodukálni. A negyvenes években tanulta: „Mátyus Berta énekelte többször, aki barátos vót Lidivel, a leányommal.” Népszerűségét a ponyva is elősegítette. „Tizenkét füzetje vót Bogár Imrének, egy kerek hétig minden este hallgattuk. Majla Jóska bátyáméknál vót a könyv, jártunk oda fonni. Hol ángyóm, hol a fia olvasta hangosan. Vártuk, hogy most mi jő, kalandos történet vót erőssen.” A balladát Ötvös Sára mostanában nagyon ritkán énekli: „Mástól se igen lehet hallani, most nincsenek betyárok.”
   Az éneket többször is újraénekeltettük vele, de csak az utolsó versszakon változtatott. E négy sor: Álljál fel a székre, / Nézzél fel az égre. / - Jaj, istenem, rablásaim / Most jutnak eszembe! az új variánsban így módosult: Felállott a székre, / Felnézett az égre: / - Jaj, istenem, sok rablásim / Most jutnak eszembe! A legtöbb kibédi változatban így szerepel. Ötvös Sára tehát mintegy helyreállította a népszerűbb, a közismertebb szöveget.
   Az ének dallama félnépi.

(Ráduly 1979: 131-132.)