Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Voltál, anyám, voltál


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1975-09-09
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 84/ 28. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

1.    Vótál, anyám, vótál, kedves édesanyám,
       Mér nem tanítottál ingemet a jóra,
       (hogy) Ily szomorúságba ne jutottam vóna.

2.    Tanítottál vóna ingemet a jóra,
       Hogy ne lettem vóna ajtónyitogató,
       Ajtónyitogató, kapucsattogtató.

3.    Mikor ott rengettél bölcső fenekébe,
       Mér nem rengettél el Tisza fenekébe,
       Mér nem rengettél el Tisza fenekébe.



Megjegyzés

    27-29. Voltál, anyám, voltál
    Minden valószínűség szerint töredék. Közölt formájában talán valamelyik klasszikus balladánk befejező része lehetett. Mai adatközlőink csak e nagy férfipanaszt őrizték meg, amely ebben az önállósult alakban már inkább líra. Seprődinél még nem találjuk, két kibédi változata: Ráduly, 68-69. sz. Ebből a 69. sz. az Ötvös Sára szövege.
    Adatközlőnk gyermekkorában tanulta az édesanyjától, azóta jóformán alig hallotta. Lánykorában még énekelték a virrasztóban is, szerették az egykori öregek, de fokozatosan kiment divatból. Az ének hőséről azt mondta Ötvös Sára: „Akiről szó van, valami rablóféle vót, s az anyjának mondta, hogy milyen szomorú sorsra jutott.” Az eredeti dallamra sem emlékezett Ötvös Sára, így a szöveget romlott féldallamra énekelte.
    Az első és a második változat lejegyzése között nyolc év telt el. Ez alatt az idő alatt Ötvös Sára nem foglalkozott a balladával. Így a másodszori lejegyzéskor nyert szöveg mindennél tisztábban bizonyítja Ötvös Sára teremtő kedvét. Az új változat egy versszakkal rövidebb lett. Az elsőből - variálódott formában - csak az első és a harmadik versszak került át, ugyanakkor ez a szöveg új motívummal bővült (lásd 2. versszak). A harmadik változat (29. sz.) - amelyet a kibédi balladáskönyv megjelenése után egy évvel jegyeztünk le - szintén tartalmaz egy olyan versszakot (az elsőt), amely Ötvös Sára első két variánsából hiányzik. Ez minden bizonnyal a könyvből való: unokái ugyanis fel-felolvasgatták Ötvös Sárának a kötet 68. sz. balladáját, ahonnan könnyűszerrel átvehette és beépíthette szövegébe az új motívumot.

(Ráduly 1979: 131.)