Versány Róza
András István, 50 éves
Versány Róza megunta az életét,
Megunta a hat hónapi keringést.
- Keringettem hat hónapot, eleget
A jó Isten húzza reám az eget.
Isten veled Bálintsorka teteje,
Nem leszek én többé keringő benned.
Keringettem hat hónapot, eleget,
A jó Isten húzza reám az eget.
Édesanyám, ha fel akarsz keresni,
Bordahágó oldalába gyere ki.
Megtalálod síromat egy fa alatt,
Gyenge testem a fekete föld mély alatt.
Fekete föld nyomja gyenge testemet,
Nehéz bánat tette el a lelkemet.
Nincsen kedvem, mert a fecske elvitte,
Amott arra a jegenyére letette.
Édesanyám, akkor leszek én már víg,
Mikor az a száraz jegenye nyílik.
Lányok, lányok, tü rólam tanuljatok,
A legénynek csókot sose adjatok,
Mer az a csók nem esik hiába,
Hulla könnyem a bölcső oldalára.
Ne higgy, kislány, a mostani legénynek,
Két színe van, mint a málnalevélnek.
Azt fogadja este-reggel, hogy szeret,
Tovább menyen, a rossz piszok, s kinevet.
Nincsen pénzem, mert én azt elköltöttem,
A babámnak piros szalagot vettem.
Most is azt fújja a szél a hajába,
Hat hónapos kölyök rúg a hasában.
A történetre csak a szövegből következtethetünk.
(Albert Ernő 2004: 334.)